2013. december 31., kedd
Az év utolsó bejegyzése és zárása
2013. január elejét rögtön negatív terhességi teszttel kezdtem - kiderült, hogy nem sikerült a decemberi első inszeminációnk. Mivel 2 beavatkozást lehet elvégezni 2 egymást követő ciklusban, azonnal szerettem volna folytatni. Így is történt.
Februárban szembesülni kellett, hogy nem sikerült az sem...
Továbbra sem adtuk fel, vártuk, hogy leteljen az 1 hónap és márciusban ismét kezdhessünk. A beavatkozás után szóba került, hogy ha ismét sikertelenség lesz, nem biztos, hogy az inszeminációt továbbra is erőltetni kell.
Miután megjött áprilisban én is úgy éreztem, hogy tényleg több segítség kell, mert ezt az egymás utáni sikertelenséget nehezen viselem.
Májusra kaptunk időpontot lombik konzultációra, ahol szabad utat kaptunk hozzá. Hormonvizsgálatok és kötelező szűrések után nem volt akadálya, hogy kezdhessünk.
Júniusban 1 hetet töltöttünk Görögországban a férjemmel. Sok idő és küzdelmek után jól esett a pihenés és bíztunk abban, hogy megkímél az élet a lombik megpróbáltatásaitól és a feszültségek kiengedése után babásan jövök haza. Nem így történt...
Júliusban megkezdtük első lombikprogramunkat. Szurizás, gyógyszerelés, hőmérés, ultrahang - erről szólt az életünk és közvetlen környezetünk is csak azt látta. Hogy mélyen, legbelül mit éreztem, milyen kétségek és félelmek uraltak azt senki nem tudta...
Augusztus 02-án megjött. Akkor éreztem igazán azt, hogy mekkora a tét!! Hogy az államilag támogatott beavatkozásokból már csak 4 maradt és ezen a 4 kezelésen múlhat, hogy valaha mi is családot alkotunk-e a férjemmel... Lelkileg teljesen összetörtem. Mosolyogtam, végeztem a munkámat, de félelmemet soha nem tudtam elengedni egy percre sem. 2 beavatkozás között 3 hónapnak/ciklusnak kell eltelnie - micsoda OEP-es előírás!!??
Szeptember a sebeim nyalogatásával telt.
Októberben felkerestünk egy kineziológust. Kellett valami plusz, amitől azt érezhetem, hogy a második beavatkozás valamitől több lesz, mint az első és hozzájárulhat a sikerhez. Fájdalmas élményekkel távoztunk, de nem lelki, hanem fizikai értelemben, viszont nem csalódtam benne, hiteles volt.
Novemberben visszamentünk ismét 1 alkalommal. Majdnem egy lombik árát vitte el a 2 kezelés, de bíztam abban, hogy nem hiába. A kineziológus szerint teljesen rendben vagyok, befogadóképes a szervezetem.
Innentől már mindenkinek ismerősek a közelmúltbeli történések. December elején belevágtunk a 2. stimulációba. Ez idő alatt visszamentem az endokrinológushoz, aki nagyon drukkolt és biztatott, mert ilyen szuper hormoneredményeim nem voltak. Száműztem a negatív gondolatokat (néha csak több-kevesebb sikerrel ment), kizártam azt a lehetőséget, hogy nem sikerül, csak a sikerre koncentráltam. 11 nappal pedig a beültetés után megírhattam életem legboldogabb bejegyzését!
Soraimat végigolvasva, egy dolgot látok: az egész év a gyermek utáni vágyról és harcról szólt. A hónapról hónapra való sikertelenséget nagyon-nagyon nehéz volt feldolgozni. Most már nem bánom... Megtanított a babá(k)ért vívott harc sok mindenre, ami nélkül szegényebb lennék lelkileg és ezt úgy látszik csak ilyen áron kaphattam meg!
Februárban szembesülni kellett, hogy nem sikerült az sem...
Továbbra sem adtuk fel, vártuk, hogy leteljen az 1 hónap és márciusban ismét kezdhessünk. A beavatkozás után szóba került, hogy ha ismét sikertelenség lesz, nem biztos, hogy az inszeminációt továbbra is erőltetni kell.
Miután megjött áprilisban én is úgy éreztem, hogy tényleg több segítség kell, mert ezt az egymás utáni sikertelenséget nehezen viselem.
Májusra kaptunk időpontot lombik konzultációra, ahol szabad utat kaptunk hozzá. Hormonvizsgálatok és kötelező szűrések után nem volt akadálya, hogy kezdhessünk.
Júniusban 1 hetet töltöttünk Görögországban a férjemmel. Sok idő és küzdelmek után jól esett a pihenés és bíztunk abban, hogy megkímél az élet a lombik megpróbáltatásaitól és a feszültségek kiengedése után babásan jövök haza. Nem így történt...
Júliusban megkezdtük első lombikprogramunkat. Szurizás, gyógyszerelés, hőmérés, ultrahang - erről szólt az életünk és közvetlen környezetünk is csak azt látta. Hogy mélyen, legbelül mit éreztem, milyen kétségek és félelmek uraltak azt senki nem tudta...
Augusztus 02-án megjött. Akkor éreztem igazán azt, hogy mekkora a tét!! Hogy az államilag támogatott beavatkozásokból már csak 4 maradt és ezen a 4 kezelésen múlhat, hogy valaha mi is családot alkotunk-e a férjemmel... Lelkileg teljesen összetörtem. Mosolyogtam, végeztem a munkámat, de félelmemet soha nem tudtam elengedni egy percre sem. 2 beavatkozás között 3 hónapnak/ciklusnak kell eltelnie - micsoda OEP-es előírás!!??
Szeptember a sebeim nyalogatásával telt.
Októberben felkerestünk egy kineziológust. Kellett valami plusz, amitől azt érezhetem, hogy a második beavatkozás valamitől több lesz, mint az első és hozzájárulhat a sikerhez. Fájdalmas élményekkel távoztunk, de nem lelki, hanem fizikai értelemben, viszont nem csalódtam benne, hiteles volt.
Novemberben visszamentünk ismét 1 alkalommal. Majdnem egy lombik árát vitte el a 2 kezelés, de bíztam abban, hogy nem hiába. A kineziológus szerint teljesen rendben vagyok, befogadóképes a szervezetem.
Innentől már mindenkinek ismerősek a közelmúltbeli történések. December elején belevágtunk a 2. stimulációba. Ez idő alatt visszamentem az endokrinológushoz, aki nagyon drukkolt és biztatott, mert ilyen szuper hormoneredményeim nem voltak. Száműztem a negatív gondolatokat (néha csak több-kevesebb sikerrel ment), kizártam azt a lehetőséget, hogy nem sikerül, csak a sikerre koncentráltam. 11 nappal pedig a beültetés után megírhattam életem legboldogabb bejegyzését!
Soraimat végigolvasva, egy dolgot látok: az egész év a gyermek utáni vágyról és harcról szólt. A hónapról hónapra való sikertelenséget nagyon-nagyon nehéz volt feldolgozni. Most már nem bánom... Megtanított a babá(k)ért vívott harc sok mindenre, ami nélkül szegényebb lennék lelkileg és ezt úgy látszik csak ilyen áron kaphattam meg!
2013. december 30., hétfő
Béta HCG szintek
Ezt találtam a neten. Én az et+11. napon teljesen jó vagyok a 246-os szintemmel. Földöntúli boldogság!!!
ET utáni napok HcG szintje
9. napon magas: 119 átlag: 48 alacsony: 17
10. napon magas: 147 átlag: 59 alacsony: 17
11. napon magas: 223 átlag: 95 alacsony: 33
12. napon magas: 429 átlag: 132 alacsony: 17
13. napon magas: 758 átlag: 292 alacsony: 70
14. napon magas: 514 átlag: 303 alacsony: 111
15. napon magas: 1690 átlag: 522 alacsony: 135
16. napon magas: 4130 átlag: 1061 alacsony: 324
17. napon magas: 3279 átlag: 1287 alacsony: 185
18. Napon magas: 4660 átlag: 2034 alacsony: 506
19. napon magas: 10, 000 átlag: 2637 alacsony:540
ET utáni napok HcG szintje
9. napon magas: 119 átlag: 48 alacsony: 17
10. napon magas: 147 átlag: 59 alacsony: 17
11. napon magas: 223 átlag: 95 alacsony: 33
12. napon magas: 429 átlag: 132 alacsony: 17
13. napon magas: 758 átlag: 292 alacsony: 70
14. napon magas: 514 átlag: 303 alacsony: 111
15. napon magas: 1690 átlag: 522 alacsony: 135
16. napon magas: 4130 átlag: 1061 alacsony: 324
17. napon magas: 3279 átlag: 1287 alacsony: 185
18. Napon magas: 4660 átlag: 2034 alacsony: 506
19. napon magas: 10, 000 átlag: 2637 alacsony:540
Életem legboldogabb bejegyzése
Hcg et+11. nap 248! Ez azt jelenti, hogy egy/vagy több kis Élet növekszik a méhemben!!
F. telefonált, mert én olyan idegállapotban voltam, h. képtelen lettem volna - kívül belül remegtem, de nem előttem, hanem kiment. Végig a stimu alatt nagyon pozitív hozzáállást tanúsítottam, de az elmúlt órákban nem hittem el, hogy sikerülhetett és elhagyott az optimizmusom! Mikor bejött a szobába, biztos voltam benne, h. olyan hírt hoz, amitől rettegek! Aztán visszaparancsolt az ágyba és kibökte, h. mennyi lett a hcg. Zokogtam, mint állat!! Aztán Ő is meghatódott!! <3
Annyira nehéz elhinnem, h. Velem is megtörtént/megtörténhet az, amire oly' régóta vágytam/vágytunk! A szeretett férfi sejtjéből és az én kis sejtecskémből lesz egy/két közös és megismételhetetlen kis Csoda!
Innentől édes izgulás minden: jövő hét pénteken uh., h. jó helyen van(nak)-e, aztán, h. legyen szívhang, aztán a kritikus 12 hét... és innentől erről fog szólni az életünk, de ezt szerettük volna.
Ezt az üzenetet kaptam ma egy munkatársnőmtől:
"Ha van még valami tiszta ezen az elveszett világon,
azt máshol nem találod, majd gyermeked szemében meglátod!"
Köszönöm a sok ismeretlen fórumtársnak és azoknak az ismerőseinknek is, akik végig izgulták/drukkolták velünk küzdelmes utunkat!! Aki még hasonló rögös utat jár, annak kitartás és szívből kívánok hasonló élményeket, mint amilyent én kaptam ma!! <3
F. telefonált, mert én olyan idegállapotban voltam, h. képtelen lettem volna - kívül belül remegtem, de nem előttem, hanem kiment. Végig a stimu alatt nagyon pozitív hozzáállást tanúsítottam, de az elmúlt órákban nem hittem el, hogy sikerülhetett és elhagyott az optimizmusom! Mikor bejött a szobába, biztos voltam benne, h. olyan hírt hoz, amitől rettegek! Aztán visszaparancsolt az ágyba és kibökte, h. mennyi lett a hcg. Zokogtam, mint állat!! Aztán Ő is meghatódott!! <3
Annyira nehéz elhinnem, h. Velem is megtörtént/megtörténhet az, amire oly' régóta vágytam/vágytunk! A szeretett férfi sejtjéből és az én kis sejtecskémből lesz egy/két közös és megismételhetetlen kis Csoda!
Innentől édes izgulás minden: jövő hét pénteken uh., h. jó helyen van(nak)-e, aztán, h. legyen szívhang, aztán a kritikus 12 hét... és innentől erről fog szólni az életünk, de ezt szerettük volna.
Ezt az üzenetet kaptam ma egy munkatársnőmtől:
"Ha van még valami tiszta ezen az elveszett világon,
azt máshol nem találod, majd gyermeked szemében meglátod!"
Köszönöm a sok ismeretlen fórumtársnak és azoknak az ismerőseinknek is, akik végig izgulták/drukkolták velünk küzdelmes utunkat!! Aki még hasonló rögös utat jár, annak kitartás és szívből kívánok hasonló élményeket, mint amilyent én kaptam ma!! <3
Final count down...
1 óra múlva megtudjuk az eredményt és azt, hogy megváltozik-e az életünk!
Már szétbőgtem az agyam, mert az asszisztensnő szerint a halvány csík még az Ovitrelle-től van. Elvesztettem a reménységem... :((
Már szétbőgtem az agyam, mert az asszisztensnő szerint a halvány csík még az Ovitrelle-től van. Elvesztettem a reménységem... :((
2013. december 29., vasárnap
Úgy szeretném...
Holnap kiderül, sikerült-e a 2. lombikunk...
Tüneteim nem kimondottan "terhes tünetek". 2 nap nem tudtam wc-zni (ilyen nem volt a természetgyógyász első látogatása óta - októberben voltunk), éjjelente lever a víz, ma 10 órát aludtam, ami rám nem jellemző és vizes folyásom van.
Holnap lesz a nemvárt napja... Első alkalommal már ilyenkor elkezdtem barnázni, most semmi. A hőm még magasan (előbb megmértem - tudom, h. nem releváns, de 37, 4C volt), valószínű a brutál progipótlás miatt van.
A 2013-as Újévet az első inszem után negatív teszttel kezdtem. Adja a Magasságos, hogy ne így zárjam!!
Tüneteim nem kimondottan "terhes tünetek". 2 nap nem tudtam wc-zni (ilyen nem volt a természetgyógyász első látogatása óta - októberben voltunk), éjjelente lever a víz, ma 10 órát aludtam, ami rám nem jellemző és vizes folyásom van.
Holnap lesz a nemvárt napja... Első alkalommal már ilyenkor elkezdtem barnázni, most semmi. A hőm még magasan (előbb megmértem - tudom, h. nem releváns, de 37, 4C volt), valószínű a brutál progipótlás miatt van.
A 2013-as Újévet az első inszem után negatív teszttel kezdtem. Adja a Magasságos, hogy ne így zárjam!!
2013. december 28., szombat
ET+9
Nagyon-nagyon haloványkán, de 2 csíkos ma is! A Gabrielle-en alig látszik fotózva.
Délután újabb 1/2 adag Ovitrelle-t kell szúrni, ami után a hcg tartalom miatt nem biztos, h. valós eredményt kapok, így nincs értelme több tesztelésnek.
Ez, a mai eredmény már biztos, h. Ovitrelle mentes, mert 1 hete szúrtam utoljára. Valami elkezdődött... Nagyon-nagyon bízom a Kicsikénkben, abban, hogy erősen kapaszkodik és Velünk marad ésazért ilyen haloványka, mert még nagyon picike!
Hétfőn elmegyek vv-re, addig visszajöttem pihi módba, csak light-osan teszek-veszek.
Délután újabb 1/2 adag Ovitrelle-t kell szúrni, ami után a hcg tartalom miatt nem biztos, h. valós eredményt kapok, így nincs értelme több tesztelésnek.
Ez, a mai eredmény már biztos, h. Ovitrelle mentes, mert 1 hete szúrtam utoljára. Valami elkezdődött... Nagyon-nagyon bízom a Kicsikénkben, abban, hogy erősen kapaszkodik és Velünk marad ésazért ilyen haloványka, mert még nagyon picike!
Hétfőn elmegyek vv-re, addig visszajöttem pihi módba, csak light-osan teszek-veszek.
2013. december 27., péntek
ET+8
Nem bírtam tovább a teszteléssel várni...
Ma vagyok et+8. napon. 1 órája teszteltem, kb. 3-4.pisiből és iszonyatosan halványan, de pozi lett.
Nem merek még örülni, férj sem tudja. Látható a halovány csíkocska, de félek, hogy a szombaton beadott 1/2 Ovitrelle az, ami hcg tartalmú...
Teszek fel képet, amit próbáltam negatívba is átrakni, hátha úgy több minden kivehető, mert fotózva nem a legerősebb még...
Ma vagyok et+8. napon. 1 órája teszteltem, kb. 3-4.pisiből és iszonyatosan halványan, de pozi lett.
Nem merek még örülni, férj sem tudja. Látható a halovány csíkocska, de félek, hogy a szombaton beadott 1/2 Ovitrelle az, ami hcg tartalmú...
Teszek fel képet, amit próbáltam negatívba is átrakni, hátha úgy több minden kivehető, mert fotózva nem a legerősebb még...
2013. december 24., kedd
Áldott, békés ünnepet!
Egy más fajta karácsony...
Azt nem merem írni, hogy különös karácsony, mert még nem tudhatjuk, h. az lesz-e?! Mindenesetre várakozással, reménységgel, hittel telik.
Csütörtök óta a napok nagy részét fekvéssel töltöm. Anyuék vasárnap jöttek, így a tennivalók nagy része rá hárul. Kicsit fura is, hogy nem én ugrálok körbe mindenkit és nem az egész napos sütés-főzés a tevékenységi köröm. Mondjuk, a mai halfőzést nem adom át másnak!! :)
Ma vagyok et + 5. nap, amikor is elkezdődik a furakodás a méhben. Várom, hogy érezzek valamit, de nem...
Az itthon lévő 2 tesztem mellé vetettem F.-el még 2-t. Biztos voltam benne, hogy pénteken, v. szombaton a következő Ovitrelle beadása előtt tesztelek, de bátorságomból veszíteni kezdek... Rettentően félek a kudarctól...
Csütörtök óta a napok nagy részét fekvéssel töltöm. Anyuék vasárnap jöttek, így a tennivalók nagy része rá hárul. Kicsit fura is, hogy nem én ugrálok körbe mindenkit és nem az egész napos sütés-főzés a tevékenységi köröm. Mondjuk, a mai halfőzést nem adom át másnak!! :)
Ma vagyok et + 5. nap, amikor is elkezdődik a furakodás a méhben. Várom, hogy érezzek valamit, de nem...
Az itthon lévő 2 tesztem mellé vetettem F.-el még 2-t. Biztos voltam benne, hogy pénteken, v. szombaton a következő Ovitrelle beadása előtt tesztelek, de bátorságomból veszíteni kezdek... Rettentően félek a kudarctól...
2013. december 23., hétfő
Babavonzó meditáció
A testem számára természetes a terhesség.
A testem tudja, mit kell tennie ahhoz, hogy teherbe essek.
Nem kell tudnom, miért nem estem eddig teherbe.
Nincs szükség arra, hogy megmagyarázzam, miért nem sikerült eddig teherbe esnem.
Csak annyi a dolgom, hogy elengedem magam, és hagyom, hogy megérkezzen a gyönyörű és egészséges kisbabánk.
Nem számít, hogy mi történt korábban.
A múlt már nem létezik.
Kész vagyok az anyaságra.
Boldoggá tesz a testemben történő legapróbb változás is.
Csodálatos kilenc hónap elé nézek.
Tudom, hogy nagyszerű anya leszek.
Szeretem azt a gondolatot, hogy anya vagyok.
Nincs mitől félnem.
A szülés a legtermészetesebb folyamat az életben.
A születés a legcsodálatosabb az életben.
Ösztönösen helyesen cselekszem.
A kellő időben minden szükséges dolog a rendelkezésemre áll majd.
Nagyon kevés dologra van igazán szükség.
A kisbabámnak csak szeretetre van szüksége a fejlődéshez.
Kész vagyok arra, hogy befogadjam, amire mindennél jobban vágyom.
Szeretetben fogom felnevelni a gyermekemet.
Mindig mindent képes leszek megadni neki.
Nincs okom arra, hogy a jövőn aggódjak.
A Jóisten mindig meg fogja adni, amire szükségünk lesz.
Boldoggá tesz az érzés, hogy boldoggá tehetem a páromat.
A kisbabám szeretetet és megbékélést hoz az egész családunkba.
A kisbabám szeretet hoz a lelkembe, és jobbá teszi az életemet.
Nincs semmi okom arra, hogy siettessem a folyamatot.
Elengedem magam, és hagyom, hogy a testem befogadja a vágyott kisbabát.
Képes vagyok ezt megtenni.
Könnyűszerrel képes vagyok rá…
Ezután maradj még egy kicsit pihenő helyzetben, lélegezz nyugodtan, vagy merülj álomba. Tudd, hogy minden rendben van. Csodálatos kismama lesz belőled. Lélegezz és engedd el magad
A testem tudja, mit kell tennie ahhoz, hogy teherbe essek.
Nem kell tudnom, miért nem estem eddig teherbe.
Nincs szükség arra, hogy megmagyarázzam, miért nem sikerült eddig teherbe esnem.
Csak annyi a dolgom, hogy elengedem magam, és hagyom, hogy megérkezzen a gyönyörű és egészséges kisbabánk.
Nem számít, hogy mi történt korábban.
A múlt már nem létezik.
Kész vagyok az anyaságra.
Boldoggá tesz a testemben történő legapróbb változás is.
Csodálatos kilenc hónap elé nézek.
Tudom, hogy nagyszerű anya leszek.
Szeretem azt a gondolatot, hogy anya vagyok.
Nincs mitől félnem.
A szülés a legtermészetesebb folyamat az életben.
A születés a legcsodálatosabb az életben.
Ösztönösen helyesen cselekszem.
A kellő időben minden szükséges dolog a rendelkezésemre áll majd.
Nagyon kevés dologra van igazán szükség.
A kisbabámnak csak szeretetre van szüksége a fejlődéshez.
Kész vagyok arra, hogy befogadjam, amire mindennél jobban vágyom.
Szeretetben fogom felnevelni a gyermekemet.
Mindig mindent képes leszek megadni neki.
Nincs okom arra, hogy a jövőn aggódjak.
A Jóisten mindig meg fogja adni, amire szükségünk lesz.
Boldoggá tesz az érzés, hogy boldoggá tehetem a páromat.
A kisbabám szeretetet és megbékélést hoz az egész családunkba.
A kisbabám szeretet hoz a lelkembe, és jobbá teszi az életemet.
Nincs semmi okom arra, hogy siettessem a folyamatot.
Elengedem magam, és hagyom, hogy a testem befogadja a vágyott kisbabát.
Képes vagyok ezt megtenni.
Könnyűszerrel képes vagyok rá…
Ezután maradj még egy kicsit pihenő helyzetben, lélegezz nyugodtan, vagy merülj álomba. Tudd, hogy minden rendben van. Csodálatos kismama lesz belőled. Lélegezz és engedd el magad
2013. december 22., vasárnap
Hőmérséklet
5 napja szúratom az Agolutint, dugom a 3x3 utrot és megint nem megy feljebb a hőm 36, 6-36, 7-nél! Ma is az analóggal mérve 36, 6, a digitálissal 36, 7 (inkább ezt jelöltem be a diagramon). Idegesít!!!!
Úgy döntöttem mától 4x3 utrot használok, azzal talán nem ártok!
Itt a csúf diagram:
http://www.ciklus.hu/images/diagramok/90cfd9866e56b1b9e4bbb4f36fe03eed_131203_131222_1387670400_.png
Kieg.: Neoma tanácsára megmértem hüvelyben is a hőt. 7 perc alatt 37, 4 lett. Azt mondja, hogy mivel felkeltem, 0, 2-et levonhatok, de akkor is sokkal jobban hangzik, mint a nyelv alatt mért!!! :)
Úgy döntöttem mától 4x3 utrot használok, azzal talán nem ártok!
Itt a csúf diagram:
http://www.ciklus.hu/images/diagramok/90cfd9866e56b1b9e4bbb4f36fe03eed_131203_131222_1387670400_.png
Kieg.: Neoma tanácsára megmértem hüvelyben is a hőt. 7 perc alatt 37, 4 lett. Azt mondja, hogy mivel felkeltem, 0, 2-et levonhatok, de akkor is sokkal jobban hangzik, mint a nyelv alatt mért!!! :)
2013. december 20., péntek
Ima a gyermekáldásért
"Kérünk téged Édes Istenünk,
egyetlen vágyunk van teljesítsd nekünk.
Adj egy kis életet ide a Földre,
hálásak leszünk érte mindörökre.
Küldd el hozzánk, ragyogja be életünk,
mert boldogok csak vele lehetünk.
Add, hogy álmunk, ne csak álom legyen,
szépítse még szebbé az életet.
Egy édes gyermek, ki feledtetné a gondokat,
s ünnepnapokká varázsolná a hétköznapokat.
Érte érdemes élni, hogy átélhessük a csodát,
mely elkísér egy hosszú életen át.
Küzdeni fogunk, nem adjuk fel soha,
lehet az élet bármilyen mostoha.
Érte élünk, hogy foghassa kezünk,
anya apa csak rád vár, gyere mert nagyon szeretünk.
Könnyes szemmel, kérlek mégegyszer Istenem,
add hogy a csoda megtörténjen velem.
Szívem alatt hordhassam gyermekem,
s a két szív együtt dobbanjon odabent."
egyetlen vágyunk van teljesítsd nekünk.
Adj egy kis életet ide a Földre,
hálásak leszünk érte mindörökre.
Küldd el hozzánk, ragyogja be életünk,
mert boldogok csak vele lehetünk.
Add, hogy álmunk, ne csak álom legyen,
szépítse még szebbé az életet.
Egy édes gyermek, ki feledtetné a gondokat,
s ünnepnapokká varázsolná a hétköznapokat.
Érte érdemes élni, hogy átélhessük a csodát,
mely elkísér egy hosszú életen át.
Küzdeni fogunk, nem adjuk fel soha,
lehet az élet bármilyen mostoha.
Érte élünk, hogy foghassa kezünk,
anya apa csak rád vár, gyere mert nagyon szeretünk.
Könnyes szemmel, kérlek mégegyszer Istenem,
add hogy a csoda megtörténjen velem.
Szívem alatt hordhassam gyermekem,
s a két szív együtt dobbanjon odabent."
3 napos embriotranszfer
1 nappal a transzfer után. . . a pre-embrió növekszik és fejlődik
2ntu. . . a pre-embrió blasztocitává alakul át
3ntu. . . a blasztocita kiszabadul a burkából
4ntu. . . a blasztocita a nyálkahártyához cuppan
5ntu. . . a beágyazódás elkezdődik, a blasztocita elkezdi beásni magát a nyálkahártyába
6ntu. . . folytatódik a beágyazódás
7ntu. . . a blasztocita teljesen beágyazódott és külön van már placenta sejtje és embrió sejtje
8ntu. . . a placenta sejtjei elkezdik a véráramba küldeni a hcg-t
9ntu. . . még több hcg választódik ki az embrió fejlődésével
10ntu. . . még több hcg választódik ki az embrió fejlődésével
11ntu. . . a hcg szint már elég magas ahhoz, hogy a vizeletből megállapitható legyen a terhesség
2ntu. . . a pre-embrió blasztocitává alakul át
3ntu. . . a blasztocita kiszabadul a burkából
4ntu. . . a blasztocita a nyálkahártyához cuppan
5ntu. . . a beágyazódás elkezdődik, a blasztocita elkezdi beásni magát a nyálkahártyába
6ntu. . . folytatódik a beágyazódás
7ntu. . . a blasztocita teljesen beágyazódott és külön van már placenta sejtje és embrió sejtje
8ntu. . . a placenta sejtjei elkezdik a véráramba küldeni a hcg-t
9ntu. . . még több hcg választódik ki az embrió fejlődésével
10ntu. . . még több hcg választódik ki az embrió fejlődésével
11ntu. . . a hcg szint már elég magas ahhoz, hogy a vizeletből megállapitható legyen a terhesség
2013. december 19., csütörtök
4:1
Összesen most 4-en vagyunk a babáimmal a "3 kis királlyal" !!! Egyikük 10 sejtes, a másik kettő 8 sejtes így a 3. napon. Fagyasztottak volna 1-et is, de féltettem volna, hogy milyen állapotban lenne kiengedés után. Úgy gondolom jobb helyen van nálam, mint a fagyiban.
Mától Prednisolon, Eucreas, C-D-E vitamin, Bromocriptin, Aspirin Protect, Hipp Natal, Utrogestan, Agolutin (aminek izomba adása nagyon megy a férjemnek!!!) megy továbbra is, szombattól hetente 0, 5 Ovitrelle beadás.
Mától Prednisolon, Eucreas, C-D-E vitamin, Bromocriptin, Aspirin Protect, Hipp Natal, Utrogestan, Agolutin (aminek izomba adása nagyon megy a férjemnek!!!) megy továbbra is, szombattól hetente 0, 5 Ovitrelle beadás.
2013. december 18., szerda
Sejtjeink
Elég lassan telt el a tegnapi nap, a ma délelőtt pedig egy örökkévalóságnak tűnt! Azt hittem soha nem lesz 11 óra... Nem is bírtam addig várni, már hamarabb tárcsáztam. A szívem majd' kiugrott a helyéről! 4-ből 3 kis Csodánk maradt! Mérhetetlen boldoggá tettek!!! Őszinte csodálattal vagyok irántuk, hogy 3 napja egy petri-csészében élnek és küzdenek az életben maradásért!
Mehetünk holnap értük 1/2 9 - 9 körül.
F.-el megbeszéltük, ha lehetséges kérjük mindegyiküket a pocakomba!
Mehetünk holnap értük 1/2 9 - 9 körül.
F.-el megbeszéltük, ha lehetséges kérjük mindegyiküket a pocakomba!
2013. december 16., hétfő
Csalódottság...
Várakozásaimnak nem megfelelően sikerült a leszívás. 4 sejtecském lett. Ez elszomorít! :(
Tudom-tudom, 1 is elég a sikerhez, de a lelkemnek jobban esett volna, ha több sejtet sikerül produkálnom. A múltkori 10-hez képest ez nagyon kevés.
Mondjuk, nem tudom hova tűnt a többi tüsző, amit a doki uh-n látott?! Az is elképzelhető, hogy azok is megvoltak, de csak ennyiben volt sejtecske.
Remény talán van, mert nem hívtak du., hogy ne használjam az utrot és a szurit... Szerdán kell telefonálnom, hogy mehetünk-e csütörtökön. Bízom a babáinkban!!!!
A mai napból még hátra van az első Agolutin beadása, amitől kicsit tartok... Remélem ügyes lesz a férj! :)
Tudom-tudom, 1 is elég a sikerhez, de a lelkemnek jobban esett volna, ha több sejtet sikerül produkálnom. A múltkori 10-hez képest ez nagyon kevés.
Mondjuk, nem tudom hova tűnt a többi tüsző, amit a doki uh-n látott?! Az is elképzelhető, hogy azok is megvoltak, de csak ennyiben volt sejtecske.
Remény talán van, mert nem hívtak du., hogy ne használjam az utrot és a szurit... Szerdán kell telefonálnom, hogy mehetünk-e csütörtökön. Bízom a babáinkban!!!!
A mai napból még hátra van az első Agolutin beadása, amitől kicsit tartok... Remélem ügyes lesz a férj! :)
2013. december 15., vasárnap
Papás-mamás
"Ez egy nehéz pillanat... A tét óriási... az elmúlt 6 hétben embert próbáló beavatkozásokon esett át. A petefészke nehéz, megduzzadt és fáj. 2 naponként átutazza a várost és számos hasonló sorsú elkeseredett sorsú nővel együtt arra vár egy kórházi vizsgálóban, hogy a legintimebb testrészeivel kísérletezzenek! Mindenre hajlandó, mert az egyetlen vágya az, hogy gyermeke legyen.
Ha ebben a helyzetben a férj nem tud megfelelő minőségű ondót produkálni, az egész tortúra hiábavaló volt..."
Igen, a tét óriási...
Tegnap este Ovitrelle (tüszőrepesztő) beadásra került. Hatását 36 óra múlva fejti ki. Holnap leszívás. Alhasam feszít, de nem vészesen.
Éjféltől evés-ivás stop van! Az evéssel még nincs is gondom, de a folyadék hiányát már rosszabbul viselem.
Ha ebben a helyzetben a férj nem tud megfelelő minőségű ondót produkálni, az egész tortúra hiábavaló volt..."
Igen, a tét óriási...
Tegnap este Ovitrelle (tüszőrepesztő) beadásra került. Hatását 36 óra múlva fejti ki. Holnap leszívás. Alhasam feszít, de nem vészesen.
Éjféltől evés-ivás stop van! Az evéssel még nincs is gondom, de a folyadék hiányát már rosszabbul viselem.
2013. december 12., csütörtök
10.cn - uh
Látszik a bejegyzéseim számából, hogy történés van! :) Dec. 12-e van és már a 9. bejegyzést írom. Egy sima hónapban mensitől mensiig tartanak a napok és nem sok újdonság van Most viszont...
Ma ismét uh-n voltam. A keddi vv. ösztrogén eredménye 2422 lett, amire azt mondta az asszisztensnő, hogy ez jó és vagy alacsony számban, de nagy tüszők vannak, vagy kisebbekből van több. A kisebbekből lett több. Mindkét petefészekben legalább 4-4-et számolt össze a doki 12-13-14mm-est. Üröm az örömben, hogy lett egy szép 22mm-es cisztám is...
A progi szint emelkedett 21-ről 22 valamennyire, így este még 0, 5 szem bromót ajánlott a doki. Szavaival élve - kétszer is elmondta - "tök szépek a tüszők". Reméljük lesz benne sejt is!
Ma-holnap még lesz 150NE gonal-f, szombaton még gonapeptyl is délelőtt, este 10-11 között ovitrelle, majd hétfőn punctio!
Tegnap egy kedves és segítőkész fórumtárs felhívta a figyelmemet az Agolutinra (ő kapott/ kért alacsony progiszintre, én nem). Aztán eszembe jutott, hogy Tűű doki azt mondta az első lombikos stimura, miután kérdeztem, hogy miért nem emelkedhetett meg a progiszintem (36.6-36, 7 volt a hőm is), hogy elképzelhető, hogy nem reagálok a mesterségesen bevitt sárgatestre. Nagyon furdalt a gondolat... Az előző ciklusban levett progim is éppen, hogy a minimális határérték felett volt, szóval lehet, hogy ez is gond. Na, most addig-addig, amíg a fórumtárs javaslatára megkérdeztem, hogy esetleg, kiírathatnám-e? Nagyon segítőkész volt a doki, szó nélkül megkaptam a recit. Beszerzése kicsit körülményes lenne az ünnepek miatt, mivel Szlovákiából és az osztrákoktól hozatható be és valószínű nem érne ide (sőt, biztos!) de az említett fórumtársnak, aki már kismama nincs szüksége rá, így átvettem tőle! Újabb indokkal több a reményre!! :)
Haskörfogat 93cm.
Ma ismét uh-n voltam. A keddi vv. ösztrogén eredménye 2422 lett, amire azt mondta az asszisztensnő, hogy ez jó és vagy alacsony számban, de nagy tüszők vannak, vagy kisebbekből van több. A kisebbekből lett több. Mindkét petefészekben legalább 4-4-et számolt össze a doki 12-13-14mm-est. Üröm az örömben, hogy lett egy szép 22mm-es cisztám is...
A progi szint emelkedett 21-ről 22 valamennyire, így este még 0, 5 szem bromót ajánlott a doki. Szavaival élve - kétszer is elmondta - "tök szépek a tüszők". Reméljük lesz benne sejt is!
Ma-holnap még lesz 150NE gonal-f, szombaton még gonapeptyl is délelőtt, este 10-11 között ovitrelle, majd hétfőn punctio!
Tegnap egy kedves és segítőkész fórumtárs felhívta a figyelmemet az Agolutinra (ő kapott/ kért alacsony progiszintre, én nem). Aztán eszembe jutott, hogy Tűű doki azt mondta az első lombikos stimura, miután kérdeztem, hogy miért nem emelkedhetett meg a progiszintem (36.6-36, 7 volt a hőm is), hogy elképzelhető, hogy nem reagálok a mesterségesen bevitt sárgatestre. Nagyon furdalt a gondolat... Az előző ciklusban levett progim is éppen, hogy a minimális határérték felett volt, szóval lehet, hogy ez is gond. Na, most addig-addig, amíg a fórumtárs javaslatára megkérdeztem, hogy esetleg, kiírathatnám-e? Nagyon segítőkész volt a doki, szó nélkül megkaptam a recit. Beszerzése kicsit körülményes lenne az ünnepek miatt, mivel Szlovákiából és az osztrákoktól hozatható be és valószínű nem érne ide (sőt, biztos!) de az említett fórumtársnak, aki már kismama nincs szüksége rá, így átvettem tőle! Újabb indokkal több a reményre!! :)
Haskörfogat 93cm.
2013. december 10., kedd
8.cn - uh + vv.
Minden rendben, több tüsző van mindkét petefészekben. Stimu ugyanúgy folytatódik, ahogy eddig. Kaptam még gonal-f-et, 450-est. Csütörtökön ismét megyek.
Kovács doki is megerősített az Inofelac szedésében, úgyhogy éljen az Inofelac! Kell valami kapaszkodó, ami miatt azt mondhatom, hogy ez a stimu más, mint az első és nagyobb esély van a sikerre. Mindent megpróbálok, amiről úgy gondolom, hogy egy icipicit is hozzátehet a sikerhez.
Kovács doki is megerősített az Inofelac szedésében, úgyhogy éljen az Inofelac! Kell valami kapaszkodó, ami miatt azt mondhatom, hogy ez a stimu más, mint az első és nagyobb esély van a sikerre. Mindent megpróbálok, amiről úgy gondolom, hogy egy icipicit is hozzátehet a sikerhez.
2013. december 9., hétfő
Mensmentis konzultáció
Mára szólt az időpont Tűű doktorhoz konzira. Már több,mint 1 éve nem voltam, így muszáj volt már,mert különben nem írhatja fel a gyógyszereket. Az előző ciklusban levett eredményeimmel roppantul meg volt elégedve és mondta,hogy nyugodtan legyek optimista,mert ezek az eddigi legjobb hormoneredményeim. Oké, én hiszek neki! Úgy adta a recepteket is, hogy,ha sikerül, akkor visszatérünk a Meforálra. Nem mellesleg javasolta, sőt le is írta az Inofelac szedését terhességi esély növelésére a korábbi kezelések mellett. Mondtam,hogy nemrég óta,de szedem, viszont lehet,h. nem lesz annyi ideje,h. hasson. Azt mondta erre,hogy az a fontos,hogy beültetéskor legyen szedve!
Holnap UH!
Holnap UH!
2013. december 6., péntek
Soha fel nem adni!
Ma ideért egy fórumtársamtól egy könyv, amivel próbál biztatni és erőt adni. Természetesen azonnal kinyitottam és szerettem volna beleolvasni. Ahol először nyílt ki a szemem megakadt egy versen, de a lapok tovasuhantak. Gyorsan visszalapoztam, ez volt:
Reményik Sándor: Kegyelem
Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, eget ostromló akarattal –
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótalanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!
S akkor – magától – megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat – hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.
Akkor – magától – szűnik a vihar,
Akkor – magától – minden elcsitul,
Akkor – magától – éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától – friss gyümölcs terem.
Ez a magától: ez a Kegyelem.
Reményik Sándor: Kegyelem
Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, eget ostromló akarattal –
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótalanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!
S akkor – magától – megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat – hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.
Akkor – magától – szűnik a vihar,
Akkor – magától – minden elcsitul,
Akkor – magától – éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától – friss gyümölcs terem.
Ez a magától: ez a Kegyelem.
2013. december 5., csütörtök
Haskörfogat
Már a múltkori stimukor is szerettem volna lemérni a haspuffadást. Akkor lemaradt, majd most!
3.cn. este 90cm
3.cn. este 90cm
2013. december 3., kedd
Gyógyszerstratégia
7:00 1/2 Prednisolon
8:00 Eucreas + E-vitamin (5.cn.-tól)
10:00 1 Bromocriptin + 1 tasak Inofolic
12:00 D-vitamin
14:00 Ovant Baba vagy Hipp Natal
16:00 Aspirin Protect + 0, 5 Gonapeptyl
18:00 C-vitamin + Zitrocin (3.cn-ig)+ 1 tasak Inofolic
20:00 150NE Gonal-f + 1 Prednisolon + 1 Ovant Baba + 1 Eucreas
8:00 Eucreas + E-vitamin (5.cn.-tól)
10:00 1 Bromocriptin + 1 tasak Inofolic
12:00 D-vitamin
14:00 Ovant Baba vagy Hipp Natal
16:00 Aspirin Protect + 0, 5 Gonapeptyl
18:00 C-vitamin + Zitrocin (3.cn-ig)+ 1 tasak Inofolic
20:00 150NE Gonal-f + 1 Prednisolon + 1 Ovant Baba + 1 Eucreas
Lehet, hogy kezdhetünk még idén!?
Délelőtt rózsaszínes volt a toalett papír pisi után, illetve volt egy kis maszatolás is. Én naiv azt hittem meg is fog rövid időn belül jönni, így rögtön kértem időpontot 6. napi uh-ra. Az vasárnapra esik, hétfőn pedig MM kontroll lesz, így keddre írtak be, ami papíron a 8. nap, valójában csak a 7. lesz. Pechemre nem jött még meg rendesen idáig, csak rózsaszínes, így elképzelhető, hogy holnap lesz belőle rendes vérzés. - írtam 17:35
Kiegészítés: Igen! Kezdhetünk! Este 3/4 7 után, mikor elmentem pisilni, pirosság jelentkezett. Ez lehetett már 18:00-kor is, de akkor nem voltam wc-n (ez a vízválasztó, ugyanis az az utáni vérzés jelentkezéskor a másnapot kell venni a ciklus első napjának és akkor kezdődik a stimu), így ezt a napot vettem 1. ciklusnapnak.
Kiegészítés: Igen! Kezdhetünk! Este 3/4 7 után, mikor elmentem pisilni, pirosság jelentkezett. Ez lehetett már 18:00-kor is, de akkor nem voltam wc-n (ez a vízválasztó, ugyanis az az utáni vérzés jelentkezéskor a másnapot kell venni a ciklus első napjának és akkor kezdődik a stimu), így ezt a napot vettem 1. ciklusnapnak.
2013. december 2., hétfő
Nem jött be...
Pénteken este forró fürdő, Aviva torna.
Szombaton reggel torna, este forró fürdő, szex. Vízvisszatartás van +1 kg.
Vasárnap vörös forralt bor ivás, forró fürdő. Tornához már nem volt kedvem. Reggeli hő 36, 75.
Ma még mindig semmi. Hő 36, 85, tehát megjönni még mindig nem fog. 32. cn.
Pont most szívózik a szervezetem! Mindig ilyen szerencsétlen vagyok!! Brühühü...
Szombaton reggel torna, este forró fürdő, szex. Vízvisszatartás van +1 kg.
Vasárnap vörös forralt bor ivás, forró fürdő. Tornához már nem volt kedvem. Reggeli hő 36, 75.
Ma még mindig semmi. Hő 36, 85, tehát megjönni még mindig nem fog. 32. cn.
Pont most szívózik a szervezetem! Mindig ilyen szerencsétlen vagyok!! Brühühü...
2013. november 30., szombat
Menstruáció előrébb hozása
Utána olvastam melyek azok a természetes gyógymódok, amellyel van esély a ciklus előrébb hozására. Ezek közül bevetettem a rozmaringos forró fürdőt és az Aviva tornát tegnap. Természetesen nem voltam felelőtlen, előtte ellőttem egy 10-es érzékenységű hcg tesztet, de nem ért különösebb meglepetés.
Reggel ismét elvégeztem az Aviva torna pánik gyakorlatát és az első kötetből még 5-öt. Eddig még nincs eredmény... Délelőtt fájt a fejem, már abban reménykedtem, hogy ez mensi előtt fejfájás, de lehet mástól volt. Az is elképzelhető, hogy nem is jól csinálom a gyakorlatokat, pedig nagyon igyekeztem mindent a leírás szerint végezni.
Ma este ismét forró fürdő, aztán lehet egy kis összebújás is, ami ilyenkor eredményt hozhat.
Így már régen nem vártam menstruációt, mint most!
Aviva pánikgyakorlat:
"1. Húzd be, nyomd be a hasad alsó részét egy erős behúzással, úgy, hogy az legyen az érzésed, hogy a hasad alsó része hozzá akar tapadni a farkcsigolyádhoz.
2. Tarts ezt a helyzetet, amíg 10-ig számolsz (10 másodperc) normál légzés közben.
3. Engedd ki az alhasat, amíg 4-ig számolsz (4 másodpercnél NEM hosszabban).
4. Ismételd az alhas behúzását , amíg ellazulsz, negyed- vagy félórán keresztül alkalmanként.
Végezheted nyolcszor-tízszer (a napi munkád, járás során, utazáskor, állás közben.) A leghatékonyabb a gyakorlat gyors járás, sietés közben.
Figyelem, nem elég csak megmozdítani a has alsó részét, hanem húzni kell a farkcsigolyához, szinte odatapasztani.
Ha megjött a mensid, nem kell tovább végezni a gyakorlatot. Ezen a napon igyál több folyadékot a megszokottnál. A legjobbak a meleg, cukormentes italok. A tej nem jó!
A táplálékod legyen fehérjében gazdag. "
Reggel ismét elvégeztem az Aviva torna pánik gyakorlatát és az első kötetből még 5-öt. Eddig még nincs eredmény... Délelőtt fájt a fejem, már abban reménykedtem, hogy ez mensi előtt fejfájás, de lehet mástól volt. Az is elképzelhető, hogy nem is jól csinálom a gyakorlatokat, pedig nagyon igyekeztem mindent a leírás szerint végezni.
Ma este ismét forró fürdő, aztán lehet egy kis összebújás is, ami ilyenkor eredményt hozhat.
Így már régen nem vártam menstruációt, mint most!
Aviva pánikgyakorlat:
"1. Húzd be, nyomd be a hasad alsó részét egy erős behúzással, úgy, hogy az legyen az érzésed, hogy a hasad alsó része hozzá akar tapadni a farkcsigolyádhoz.
2. Tarts ezt a helyzetet, amíg 10-ig számolsz (10 másodperc) normál légzés közben.
3. Engedd ki az alhasat, amíg 4-ig számolsz (4 másodpercnél NEM hosszabban).
4. Ismételd az alhas behúzását , amíg ellazulsz, negyed- vagy félórán keresztül alkalmanként.
Végezheted nyolcszor-tízszer (a napi munkád, járás során, utazáskor, állás közben.) A leghatékonyabb a gyakorlat gyors járás, sietés közben.
Figyelem, nem elég csak megmozdítani a has alsó részét, hanem húzni kell a farkcsigolyához, szinte odatapasztani.
Ha megjött a mensid, nem kell tovább végezni a gyakorlatot. Ezen a napon igyál több folyadékot a megszokottnál. A legjobbak a meleg, cukormentes italok. A tej nem jó!
A táplálékod legyen fehérjében gazdag. "
2013. november 27., szerda
2. lombik előtti konzi
Megjártam tegnap a meddőségit. A vv. eredményeim jók, mindegyik érték referenciatartományon belül van. Nincs akadálya a 2. stimunak.
Ha megjön dec. 3-ig, akkor kezdhetünk decemberben, ha később, akkor már nem fér bele az ünnepek miatt, ami tök érthető. Amilyen peches vok., tuti késik 1 napot.
Ugyanazt a protokollt kaptam, amit először. Megkérdezte a doki, hogy mennyire voltam megelégedve a Gonal-f-el?! Hát most erre mit mondjak? Nem is értettem mire gondol? A kiszerelésére, vagy a hatására? Egyikkel sem volt gondom, így nem is változtatott rajta.
Jajj, adja az ég, hogy megjöjjön időben!! Szeretném!
Ha megjön dec. 3-ig, akkor kezdhetünk decemberben, ha később, akkor már nem fér bele az ünnepek miatt, ami tök érthető. Amilyen peches vok., tuti késik 1 napot.
Ugyanazt a protokollt kaptam, amit először. Megkérdezte a doki, hogy mennyire voltam megelégedve a Gonal-f-el?! Hát most erre mit mondjak? Nem is értettem mire gondol? A kiszerelésére, vagy a hatására? Egyikkel sem volt gondom, így nem is változtatott rajta.
Jajj, adja az ég, hogy megjöjjön időben!! Szeretném!
2013. november 24., vasárnap
Vv. és kineziológus 2.
Péntek reggel 21. napi vv-re mentem az urammal (ő csak kísért :D). A 3. napival elvileg minden rendben - legalábbis az asszisztensnő azt mondta, én még nem láttam.
Utána visszamentünk a kineziológushoz. Meg volt elégedve, főleg velem. :) Kicsit kiabáltunk ismét, mert volt egy kis kínzás, de közel sem annyi, mint először. Elmondása szerint minden rendben, teljesen befogadóképes vagyok és jó az áramlásom. :) Kontrollra csak akkor vár vissza, ha F. nem tud lemondani a cigiről, de szerintem már menni fog a lerakás! Amúgy meg mehetünk, amikor úgy érezzük.
Ajánlott még a múltkor egy teakeveréket hüvelyfolyásra, most a közreműködésével sikerült is beszerezni őket a Herbáriában.
Utána visszamentünk a kineziológushoz. Meg volt elégedve, főleg velem. :) Kicsit kiabáltunk ismét, mert volt egy kis kínzás, de közel sem annyi, mint először. Elmondása szerint minden rendben, teljesen befogadóképes vagyok és jó az áramlásom. :) Kontrollra csak akkor vár vissza, ha F. nem tud lemondani a cigiről, de szerintem már menni fog a lerakás! Amúgy meg mehetünk, amikor úgy érezzük.
Ajánlott még a múltkor egy teakeveréket hüvelyfolyásra, most a közreműködésével sikerült is beszerezni őket a Herbáriában.
2013. november 14., csütörtök
Jónás-naptár
Már egyszer régen rákerestem, a közelmúltban ismét szembe jutott.
A Jónás-naptár a nevét a megalkotójáról, dr. Jónás Jenőről kapta. A szlovák orvos egy több ezer éves babiloni kőtábla töredéken olvasott mondat alapján kezdte meg kutatásait, mely szerint „a nő termékenységét a Hold egyes fázisai irányítják”.
1956-ban felfedezte, hogy a szövegrész a nők születési idejével és helyével kapcsolatos holdfázisokra utal. Elmélete szerint a nők akkor a legtermékenyebbek, amikor a Hold pont ugyanúgy áll, mint a születésük perceiben. Vizsgálatai során arra megállapításra jutott, hogy ezeken a napokon a nők 85 %-a esik teherbe, míg a menstruációs ciklusból kiindulva számított ovulációs napokon csak a nők 15 %-a.
Érdekesség a módszerrel kapcsolatban, hogy állítólag akkor is beválik, ha a Jónás-nap éppen a menstruáció idejére esik, amire nincs tudományos magyarázat.
Kikerestem az e szerinti termékeny napjaimat. Elvileg november 5-én állt a holdciklus ugyanúgy, mint a születésem pillanatában. A rendszer olyan ügyes, hogy még a nemet is meghatározta (fiú), sőt az időt is (21:41), amit aztán végképp nem értek, mert ha a Jónás-napkor vagyunk együtt, akkor már elkéstünk. :) Mivel vezetgetem a ciklus.hu-n az együttléteket is, visszakerestem. Aznap pont volt action, de reményt nem fűzök hozzá túl sokat! :)
Mára nagyon elhatároztam, hogy elmegyek rákszűrésre, de tegnap láttam az orvos rendelőjén a kiírást, hogy továbbképzés miatt nem lesz rendelés. Puff neki, így jártam. Jövő héten meg nem biztos, hogy szívesen elmennék, mert addigra peteérés után leszek és akkor már ne piszkáljon belülről, hátha-hátha...
A Jónás-naptár a nevét a megalkotójáról, dr. Jónás Jenőről kapta. A szlovák orvos egy több ezer éves babiloni kőtábla töredéken olvasott mondat alapján kezdte meg kutatásait, mely szerint „a nő termékenységét a Hold egyes fázisai irányítják”.
1956-ban felfedezte, hogy a szövegrész a nők születési idejével és helyével kapcsolatos holdfázisokra utal. Elmélete szerint a nők akkor a legtermékenyebbek, amikor a Hold pont ugyanúgy áll, mint a születésük perceiben. Vizsgálatai során arra megállapításra jutott, hogy ezeken a napokon a nők 85 %-a esik teherbe, míg a menstruációs ciklusból kiindulva számított ovulációs napokon csak a nők 15 %-a.
Érdekesség a módszerrel kapcsolatban, hogy állítólag akkor is beválik, ha a Jónás-nap éppen a menstruáció idejére esik, amire nincs tudományos magyarázat.
Kikerestem az e szerinti termékeny napjaimat. Elvileg november 5-én állt a holdciklus ugyanúgy, mint a születésem pillanatában. A rendszer olyan ügyes, hogy még a nemet is meghatározta (fiú), sőt az időt is (21:41), amit aztán végképp nem értek, mert ha a Jónás-napkor vagyunk együtt, akkor már elkéstünk. :) Mivel vezetgetem a ciklus.hu-n az együttléteket is, visszakerestem. Aznap pont volt action, de reményt nem fűzök hozzá túl sokat! :)
Mára nagyon elhatároztam, hogy elmegyek rákszűrésre, de tegnap láttam az orvos rendelőjén a kiírást, hogy továbbképzés miatt nem lesz rendelés. Puff neki, így jártam. Jövő héten meg nem biztos, hogy szívesen elmennék, mert addigra peteérés után leszek és akkor már ne piszkáljon belülről, hátha-hátha...
2013. november 5., kedd
Cytológia
Sort kell kerítenem gyorsan rákszűrésre, úgy 1-2 héten belül, mert tavaly novemberben voltam utoljára -ma ébredtem rá. Nem szeretném, ha ez miatt halasztani kellene a decemberi lombikot! Most már kezdeni szeretnék!
2013. november 1., péntek
Új ciklus
Reggel megjött! Azt hittem már tegnap lesz belőle valami. Fel is hívtam a meddőségit, mert úgy számoltam, hogy akkor hétfőn az 5. cn. lesz már és nem tudtam vajon az aznapi vv-t elfogadják-e még 3. napinak. Elfogadják, de mivel 1 nappal később jött meg, így 4. cn. vetetem le és kérek konzira is időpontot, úh. hétfőn irány Pécs, nem halogatom tovább!
2013. október 30., szerda
Természetgyógyásznál
Az már mindegy is, hogy hány órakor keltünk és indultunk...
F. volt az első. Én 30 másodperc alatt bizalmat szavaztam a "doktornak". Azzal kezdte, hogy milyen a kapcsolata neki a szüleivel? Ő mondta, hogy meghaltak. És előtte milyen volt? Hát semmilyen... Kapásból levette az első pillanatban, hogy nem alakult ki nála kötődés a szülők iránt és mér magzati korban érték negatív hatások (szülők ittak, nagymama nevelte). Ezt még tudta fokozni az első percen belül, mert kijelentette, hogy a spermiumainak a 80%-a életképtelen. Azt hittem nem hiszek a fülemnek! Na, nem azért mintha a hír váratlanul ért volna, de ő ezt nem tudhatta, mert nem tártuk fel bajainkat előtte, csak azt, hogy kisbabát szeretnénk. Egy kanálhoz hasonló szerkezettel elkezdte feloldani ezeket a lezárt pályákat, hát szegény uram fetrengett a székben, én meg akkor még jókat vigyorogtam rajta, azt hittem csupán puhány! A prosztatához vezető erek be voltak szűkülve, mivel nem kapott elég véráramlatot így nem tudott megfelelően működni.
Észrevette, hogy szokott fájni a bal térde, illetve magas húgysavra is fény derült csökkent veseműködés miatt. A cigarettától is elvette a kedvét, mert azt az idegpályát is végiggyömöszölte jó párszor a szerszámmal. Jajgatott is ám...
Aztán jöttem én. Nekem első körben a stresszt és az évek óta tartó sűrű folyást szűrte ki. Van is mindkettő...
Aztán az én vesém működését is elvileg stimulálta, de csak kézzel.
A vastagbél leszálló pályájánál is érezte, hogy nem minden oké, kérdezte van-e minden nap széklet? Mondom nincs! Azt mondja akkor majd lesz és engem is megkínzott. Hát, én is hangot adtam neki, bár én jobban, mint F. (Tegnap voltam nagywc-n és ma is már! :) )
Aztán a sok-sok ülőmunka miatt a gerincemnél is vannak/voltak lezárt idegpályák, amiket megnyitott.
Áttért a női ivarszervekre. Nem tudott a cisztáimról, de észrevette. Itt ismét a fém eszközzel nyomkodott. Nem türtőztettem magam, azt mondta csak kiabáljak nyugodtan. Először csak halkan szenvedtem. Kérdezi, mi ez a macskanyávogás? Akkor rákezdtem! Írdd és mondd volt itt csak kicsit hosszabban - teli torokból: aúúú, áhhhh, júúúúújj, aaahhhh, aztaaaaa, íííííí. (Szerintem ez stresszűzésnek is felért, mert nem kellett visszafognom magam.)
Aztán ugyanezt játszottuk el, amikor kijelentette, hogy az egyik petevezetékem el van záródva. Megnyitotta... (Mondjuk ez meglepetésként ért, mert tavaly laparon semmi ilyen nem volt, igaz azóta eltelt 1 év.)
És a legmeglepőbb: azt mondta, hogy voltam terhes, méghozzá méhen kívüli. Nem éreztem erősebb vérzést? Görcsöt? Egy olyan vérzésre emlékszem, amikor olyan hirtelen öntött el a vér, hogy már nem értem ki a wc-ig és a zuhanyzóig, de az sem tűnt olyan drasztikusnak és nem is tartott sokáig.
Utána azon is elgondolkodtam, hogy lehet a lombikos babákat érezhette? Nem mondtuk, hogy voltunk - megyünk lombikra, tehát ezért nem mondhatta.
Összességében ennyi! 1 hónap múlva kontroll! Megmutatta, hogyan masszírozhatjuk itthon egymást, úh. majd gyakoroljuk! :)
Drága volt, nagyon drága 2x20.000 Ft az 1-1 órás kezelés. Viszont! Ha elérjük azt, hogy dec.-ben, a következő lombiknál F.-nek a spermamennyisége csak egy kicsivel jobb legyen és maradjon fagyasztható embriónk esetleges sikertelenség esetére (de ilyen nem lesz, mert sikerülni fog!!! - majd csak a kistesókért megyünk vissza!!:), akkor megérte! Ha nem lesz javulás, akkor nem megyünk többet!!
Bár, mi nem nála voltunk, de tegnap ezt találtam:
http://www.youtube.com/watch?v=IM_sZ5YdvZk
F. volt az első. Én 30 másodperc alatt bizalmat szavaztam a "doktornak". Azzal kezdte, hogy milyen a kapcsolata neki a szüleivel? Ő mondta, hogy meghaltak. És előtte milyen volt? Hát semmilyen... Kapásból levette az első pillanatban, hogy nem alakult ki nála kötődés a szülők iránt és mér magzati korban érték negatív hatások (szülők ittak, nagymama nevelte). Ezt még tudta fokozni az első percen belül, mert kijelentette, hogy a spermiumainak a 80%-a életképtelen. Azt hittem nem hiszek a fülemnek! Na, nem azért mintha a hír váratlanul ért volna, de ő ezt nem tudhatta, mert nem tártuk fel bajainkat előtte, csak azt, hogy kisbabát szeretnénk. Egy kanálhoz hasonló szerkezettel elkezdte feloldani ezeket a lezárt pályákat, hát szegény uram fetrengett a székben, én meg akkor még jókat vigyorogtam rajta, azt hittem csupán puhány! A prosztatához vezető erek be voltak szűkülve, mivel nem kapott elég véráramlatot így nem tudott megfelelően működni.
Észrevette, hogy szokott fájni a bal térde, illetve magas húgysavra is fény derült csökkent veseműködés miatt. A cigarettától is elvette a kedvét, mert azt az idegpályát is végiggyömöszölte jó párszor a szerszámmal. Jajgatott is ám...
Aztán jöttem én. Nekem első körben a stresszt és az évek óta tartó sűrű folyást szűrte ki. Van is mindkettő...
Aztán az én vesém működését is elvileg stimulálta, de csak kézzel.
A vastagbél leszálló pályájánál is érezte, hogy nem minden oké, kérdezte van-e minden nap széklet? Mondom nincs! Azt mondja akkor majd lesz és engem is megkínzott. Hát, én is hangot adtam neki, bár én jobban, mint F. (Tegnap voltam nagywc-n és ma is már! :) )
Aztán a sok-sok ülőmunka miatt a gerincemnél is vannak/voltak lezárt idegpályák, amiket megnyitott.
Áttért a női ivarszervekre. Nem tudott a cisztáimról, de észrevette. Itt ismét a fém eszközzel nyomkodott. Nem türtőztettem magam, azt mondta csak kiabáljak nyugodtan. Először csak halkan szenvedtem. Kérdezi, mi ez a macskanyávogás? Akkor rákezdtem! Írdd és mondd volt itt csak kicsit hosszabban - teli torokból: aúúú, áhhhh, júúúúújj, aaahhhh, aztaaaaa, íííííí. (Szerintem ez stresszűzésnek is felért, mert nem kellett visszafognom magam.)
Aztán ugyanezt játszottuk el, amikor kijelentette, hogy az egyik petevezetékem el van záródva. Megnyitotta... (Mondjuk ez meglepetésként ért, mert tavaly laparon semmi ilyen nem volt, igaz azóta eltelt 1 év.)
És a legmeglepőbb: azt mondta, hogy voltam terhes, méghozzá méhen kívüli. Nem éreztem erősebb vérzést? Görcsöt? Egy olyan vérzésre emlékszem, amikor olyan hirtelen öntött el a vér, hogy már nem értem ki a wc-ig és a zuhanyzóig, de az sem tűnt olyan drasztikusnak és nem is tartott sokáig.
Utána azon is elgondolkodtam, hogy lehet a lombikos babákat érezhette? Nem mondtuk, hogy voltunk - megyünk lombikra, tehát ezért nem mondhatta.
Összességében ennyi! 1 hónap múlva kontroll! Megmutatta, hogyan masszírozhatjuk itthon egymást, úh. majd gyakoroljuk! :)
Drága volt, nagyon drága 2x20.000 Ft az 1-1 órás kezelés. Viszont! Ha elérjük azt, hogy dec.-ben, a következő lombiknál F.-nek a spermamennyisége csak egy kicsivel jobb legyen és maradjon fagyasztható embriónk esetleges sikertelenség esetére (de ilyen nem lesz, mert sikerülni fog!!! - majd csak a kistesókért megyünk vissza!!:), akkor megérte! Ha nem lesz javulás, akkor nem megyünk többet!!
Bár, mi nem nála voltunk, de tegnap ezt találtam:
http://www.youtube.com/watch?v=IM_sZ5YdvZk
2013. október 28., hétfő
Természetgyógyász időpont
Szerda 05:00! Nem elírás! Hajnali 5! Lehetett volna 6 is, de így korábban visszaérek munkába! :)
Elég érdekes telefonbeszélgetés volt. :) Hangja alapján olyan 65-70 év körüli bácsika lehet. Letegez.
"Milyen szándékaid vannak?" - kérdezi.
"Hááát, őőőő, meddőségi problémákkal küzdünk!". - én
"Jó, de mik a szándékaid - én azt kérdeztem." - ő
"Teherbe szeretnék esni!" - én
"Ez az, erre gondoltam!" - ő.
Azt mondja még (amit hallottam is attól, akitől az elérhetőséget kaptam, hogy első alkalommal jó, ha a férj is ott van), hogy mondjam meg a páromnak, hogy hívja fel ő is, mert kíváncsi a szándékaira, hogy saját maga is akarja a részvételt, vagy csak az én nyomásomra engedett. :) Ezt most kihagytuk, ott is felmérheti a helyzetet. :)
Egyébként szerintem az öreg afféle "tyúkokkal fekszik és kel" típus, mert azért lett ez a korai időpont, mivel nem érek oda 16:00-ig. :)
Nagyon kíváncsi leszek a kezelésre és majd az eredményekre is, mert nem sok cikket-fórumot találtam a reflexológia és meddőség kapcsán.
Elég érdekes telefonbeszélgetés volt. :) Hangja alapján olyan 65-70 év körüli bácsika lehet. Letegez.
"Milyen szándékaid vannak?" - kérdezi.
"Hááát, őőőő, meddőségi problémákkal küzdünk!". - én
"Jó, de mik a szándékaid - én azt kérdeztem." - ő
"Teherbe szeretnék esni!" - én
"Ez az, erre gondoltam!" - ő.
Azt mondja még (amit hallottam is attól, akitől az elérhetőséget kaptam, hogy első alkalommal jó, ha a férj is ott van), hogy mondjam meg a páromnak, hogy hívja fel ő is, mert kíváncsi a szándékaira, hogy saját maga is akarja a részvételt, vagy csak az én nyomásomra engedett. :) Ezt most kihagytuk, ott is felmérheti a helyzetet. :)
Egyébként szerintem az öreg afféle "tyúkokkal fekszik és kel" típus, mert azért lett ez a korai időpont, mivel nem érek oda 16:00-ig. :)
Nagyon kíváncsi leszek a kezelésre és majd az eredményekre is, mert nem sok cikket-fórumot találtam a reflexológia és meddőség kapcsán.
2013. október 27., vasárnap
Természetgyógyász!
Közös megegyezéssel arra jutottunk, hogy ellátogatunk a természetgyógyászhoz. Megszereztem az elérhetőségét, hívtam is csütörtökön, de az üzenetrögzítő jelentkezett csak és 1 hang, hogy adjam meg a nevet, elérhetőséget, visszahív. Bíztam abban, hogy aznap estefelé, vagy pénteken délelőtt esetleg hív és még aznapra sikerül időpontot kapni, de nem így lett. Nem hívott. Ez viszont azt jelenti, hogy leghamarabb 2 hét múlva pénteken tudunk menni, mert F. délutános lesz jövő héten, én meg 8:00-tól dolgozom.
2013. október 22., kedd
21. napi - nem sikerült - vv.
Ciklus.hu szerint tegnap volt ovum. Ma vagyok 20.cn-on. Felhívtam a meddőségit, hogy 2 különböző ciklusban eltudok-e menni vv-re. Gondoltam holnap - mivel itthon leszek - elmegyek a 21. napira, aztán, ha megjön, akkor utána a 3. napira. Nem nagyon preferálták a dolgot, jobban szeretik, ha 1 cikluson belül van levéve, úgyhogy ez a terv nem vált be.
2013. október 19., szombat
Természetgyógyász???
Tegnap beszélgettem egy ismerőssel, akik 2 sikertelen lombikon voltak túl. Az első babáért (aki ma már 9 éves körül van) nagyon sokat küzdöttek, a 2. pedig spontán jött. Reflexológushoz jártak, vagyis voltak 2x Pakson, mert a 2. után összejött a baba.Neki is emelkedett volt egy kicsit a prolaktin szintje, amire szedett bogyót. Azt mondta, hogy rohadtul nem volt kellemes, sőt mondhatni, hogy fájt, de ő esküszik, hogy a reflexológia hatására sikerült. 1-1 kezelés között 3 hetet kell várni. Nagyon gondolkodom rajta, hogy ellátogatunk mi is a pihiidő alatt.
2013. október 16., szerda
Ferulant
Férjúrnak FER14-et vettem már, igaz, hogy nem kúraszerűen szedte csak 1 dobozzal szedett be, majd' 14000Ft-ba került a havi adag. Aztán próbáltam azt, hogy a termék összetevőit megveszem külön-külön és úgy kicsit olcsóbb lett, de a bevétellel már gondok akadtak, ugyanis majdnem 1 maréknyi bogyó lett és nem igazán preferálta a bevételt, legtöbbször elmaradt... Ezek miatt jobbnak gondoltam visszatérni az 1 bogyós megoldáshoz. Most nem FER14-et vettem, hanem Ferulantot. Ártani biztos nem árt.
Van benne: L-karnitin, zöld tealevél, E-, C-, B6-, B12 vitamin, angyalgyökér kivonat, cink, folsav, szelén.
Napi 3*1 kapszula, 20 napra 8250 Ft.
Van benne: L-karnitin, zöld tealevél, E-, C-, B6-, B12 vitamin, angyalgyökér kivonat, cink, folsav, szelén.
Napi 3*1 kapszula, 20 napra 8250 Ft.
2013. október 15., kedd
Decemberi MM időpont
Mensmentisbe kértem kontrollra időpontot decemberre: dec. 9. hétfő 10:30.
A meddőségis dokihoz nem kértem időpontot, mert még nem tudni mikor rendel abban a hónapban. (A most pénteket - 18-át lemondtam, hisz nem mentem vérvételre). Ha belevágunk a 2. stimuba, akkor meg már nagyon mindegy, mert addigra az elkezdődik és bízunk a pozitív végkimenetelben!
Ma, 13. cn. ovus fájdalmat éreztem. Remélem inkább az volt, mint ciszta okozta görcs!
A meddőségis dokihoz nem kértem időpontot, mert még nem tudni mikor rendel abban a hónapban. (A most pénteket - 18-át lemondtam, hisz nem mentem vérvételre). Ha belevágunk a 2. stimuba, akkor meg már nagyon mindegy, mert addigra az elkezdődik és bízunk a pozitív végkimenetelben!
Ma, 13. cn. ovus fájdalmat éreztem. Remélem inkább az volt, mint ciszta okozta görcs!
2013. október 5., szombat
Itthon maradtam
Azaz nem mentem vv-re...
Annyira vártam, hogy leteljen a 3 hónap és ismét mehessünk, most meg nem indultam neki. Hogy mennyire nehéz ismét nekiindulni a sikertelenség után, azt csak az tudja, aki már átélte. Nekem legalábbis most még nem megy. Félek az újabb kudarctól! Úgy érzem, még egy kicsit erősödnöm kell.
Annyira vártam, hogy leteljen a 3 hónap és ismét mehessünk, most meg nem indultam neki. Hogy mennyire nehéz ismét nekiindulni a sikertelenség után, azt csak az tudja, aki már átélte. Nekem legalábbis most még nem megy. Félek az újabb kudarctól! Úgy érzem, még egy kicsit erősödnöm kell.
2013. október 3., csütörtök
Új ciklus
kezdődött ma. Pénteken mehetnék 3. napi vv-re a következo lombik előtt.Nem tudom fogok-e?!
2013. szeptember 25., szerda
Mensmentis 3.
MM-be még nem érdeklődtem, hogy lesz-e okt. 21-én a biológus. Nem is vesztettem semmit, ugyanis tegnap este hívtak, hogy Tűű dr. 21-ei időpontját át kell rakják másik időpontra, mert nem lesz. Október elejére akartak adni egy újabbat. Hirtelen azt sem tudtam melyik időpont lenne jó... Aztán leesett, hogy nekem addigra nincsenek meg a 3. napi vv-ek. Okt. 21-ei következő időpont november 12. Az meg azért nem jó, mert ha belevágunk a 2. lombikba, akkor már megy a stimu, értelme nincs sok, hogy elmenjek. Így Szakács dokit is lemondom (szerintem) és megyünk decemberben, annak is a 2. felében. Addigra kiderül, hogy a 2. lombiknak milyen eredménye lett. Ha sikerül, akkor azért kell menjek Tűű dokihoz, ha nem, akkor azért. Szakács doki időpontját pedig még megrágom..
2013. szeptember 14., szombat
Mensmentis időpontkérés 2.
Valamelyest kipipálva, de nem teljesen. Október 21-én megyek Tűű dokihoz. Szakács dr.-hoz pedig október 18-ra kaptunk időpontot. Ő meddőségi specialista, szeretném, ha vetne 1 pillantást a papírjainkra, mielőtt belekezdenénk a második lombikba. Pécsett csak futunk a szalagon, senki nem mond semmit, milyen vizsgálatot lehetne még, vagy lenne érdemes elvégeztetni, F.-nek a problémája sincs kezelve.
A MM biológusának októberi időpontját nem tudni még, így lehet, hogy nem lesz olyan szerencsénk, hogy spermiogram elemzést is végeztessünk. Ezen felbuzdulva (hogy legalább az értékek legyenek meg és majd a MM-ben kiértékeltetjük) megpróbáltam egy pécsi magánurológiát felhívni, ott meg nem végeznek... Jövő hét után ismét hívom a MM-t, hátha pont azon a hétfőn lesz a biológus, amikor megyek az endokrinológushoz.
A MM biológusának októberi időpontját nem tudni még, így lehet, hogy nem lesz olyan szerencsénk, hogy spermiogram elemzést is végeztessünk. Ezen felbuzdulva (hogy legalább az értékek legyenek meg és majd a MM-ben kiértékeltetjük) megpróbáltam egy pécsi magánurológiát felhívni, ott meg nem végeznek... Jövő hét után ismét hívom a MM-t, hátha pont azon a hétfőn lesz a biológus, amikor megyek az endokrinológushoz.
2013. szeptember 4., szerda
Mikor is kezdhetjük a 2. lombikot?
Felmerült bennem a kérdés, hogy november vagy december? Tudomásom szerint 3 hónapot kell kihagyni. De mikortól számoljam a 3 hónapot? A sikertelen lombik utáni ciklus már első hónapnak számíthat?
Aztán a honlapon ezt találtam: "Újabb gyógyszeres kezelést 3 hónap elteltével lehet megkezdeni, kontroll vérvételeket és megbeszélést követően."
Máshonnan az az infom van, hogy az utolsó stimus injekció és a következő első között el kell telnie 90 napnak. Ez nekünk október 17. lesz. Jó lenne, ha az októberi ciklusban (ami 17-e előtt lesz) levetethetném a vv-t és novemberben kezdhetnénk. Előre nem telefonálok, majd amikor legközelebb megjön, akkor megérdeklődöm, hogy mehetek-e 3. napi vv-re.
Aztán a honlapon ezt találtam: "Újabb gyógyszeres kezelést 3 hónap elteltével lehet megkezdeni, kontroll vérvételeket és megbeszélést követően."
Máshonnan az az infom van, hogy az utolsó stimus injekció és a következő első között el kell telnie 90 napnak. Ez nekünk október 17. lesz. Jó lenne, ha az októberi ciklusban (ami 17-e előtt lesz) levetethetném a vv-t és novemberben kezdhetnénk. Előre nem telefonálok, majd amikor legközelebb megjön, akkor megérdeklődöm, hogy mehetek-e 3. napi vv-re.
2013. szeptember 3., kedd
Meddőség
"Van, akivel csak úgy megtörténik. De nem róluk beszélek, akik csapdaként élik meg, amiből mihamarabb szabadulni szeretnének. Sokkal inkább azokról, akiknek ez a házasság természetes hozadéka. Talán nem úgy, mint a filmekben, hogy nászút, és kilenc hónap múlva babakelengye. Nem. De előbb-utóbb valahogy mégis gyűjteni kell pelenkára.
De ez nem te vagy. Te csak vársz. Egy évig, kettőig, majd tovább. Előbb még gondolni se mersz arra, ami folyamatosan a fejedben motoszkál: valami baj lehet. Még úgysincs meg az első, a második diploma, a lakás, a külön gyerekszoba, legyintesz. Még nincs veszve semmi.
Aztán nem bírod tovább. Orvosi rendelők izzadt kilincsei járnak a kezedben. Félre a szeméremmel, a vérvétel-félelmekkel. Végére kell járni a dolognak. És egyszer csak tényleg úgy érzed, vége mindennek. A diagnózis: meddőség”. Korábban már hallottál meddőhányóról, meddő vitáról, meddő kísérletről. De saját magaddal kapcsolatban sose használtad volna ezt a szót. Most a gyomorszájadba hatol. Pedig nem is vagy az a minden kis tipegő cipellőtől elérzékenyülő fajta. De lassan kifutsz az időből. Már most koros vagy első gyerekhez. És még hol a többi?
Előbb megrémülsz. Majd megsértődsz, lázadsz, perlekedsz. A legváratlanabb pillanatokban elsírod magad. Az önsajnálatból aztán búskomorságba süppedsz. De az orvosok még biztatnak.
Nosza, akkor rajta. Kiokosodsz. Sok mindent tudsz már a follikulumról, az anovulációs ciklusokról és egyéb titokzatosságokról. Reggel még ki se nyitod a szemed, már szádban a lázmérő, és te, akinek rendesen negyedórába is beletelik, míg magadhoz térsz, most a hajnali derengésben már írogatod ébredési hőmérsékleted. Megjegyzed kacifántos nevét olyan hormonoknak, melyekről azt se tudtad, hogy léteznek, nemhogy benned! S most mégis kétnaponta csapolják meg a vénádat miattuk. Aztán megtanulsz magadnak injekciót adni, hogy ne kelljen naponta kétszer sorban állnod a rendelőben. A házaséleted is megújul: most nem szabad, most tanácsos, most kell. Utána percekig gyertyában állsz, hogy irányítsd a sejtek útját. Férjednek megtiltod, hogy forró vízben fürödjék, szűk farmert hordjon és egész nap autóban üljön, amivel egyébként a kenyereteket keresi. Te magad alkalmazol minden aktuális csodaszert: perui zsázsát, tengeri algát. Már az orrodon jön ki, de sebaj, lenyomod a napi huszonöt deka tehéntúrót, mert a fehérje jót tesz a sejtosztódásnak.
Mindeközben fogadod a jótanácsokat. Melyek közt a legtudósabb így hangzik: ne akard annyira. De minél jobban akarod nem akarni, annál görcsösebben kívánod. Mintha lehetne nem gondolni a fehér elefántra, ami akkora, hogy betölti teljes látótered. Hisz könnyű annak nem gondolni rá, akinek már van, vagy eszébe se jut, hogy legyen. És ha néha megfeledkeznél is róla, biztosan érkezik egy-egy kérdés mikor kitől: a jószándékú friss ismerőstől vagy épp a saját szüleidtől: – Na és a gyerek? – A válasz hangulatfüggő: – Nincs. Még nincs. Dolgozunk rajta. Nincs, és nem is lehet. Na és nálatok? – Akkor jön a további érdeklődés, a bocsánatkérések, sajnálkozások vagy újabb jótanácsok. Esetleg kedélyes ugratások: – Megmutassuk, hogy kell? – És te illedelmesen heherészel.
Időnként megkérdezed magadtól: tulajdonképpen miért is akarod? Mert mindenki másnak van? Mert így lettél kitalálva, és ketyeg a biológiai órád? Mert így család a család? Vagy mert követni szeretnéd a szaporodjatok –és - sokasodjatok parancsát? És nem tudod a választ."
De ez nem te vagy. Te csak vársz. Egy évig, kettőig, majd tovább. Előbb még gondolni se mersz arra, ami folyamatosan a fejedben motoszkál: valami baj lehet. Még úgysincs meg az első, a második diploma, a lakás, a külön gyerekszoba, legyintesz. Még nincs veszve semmi.
Aztán nem bírod tovább. Orvosi rendelők izzadt kilincsei járnak a kezedben. Félre a szeméremmel, a vérvétel-félelmekkel. Végére kell járni a dolognak. És egyszer csak tényleg úgy érzed, vége mindennek. A diagnózis: meddőség”. Korábban már hallottál meddőhányóról, meddő vitáról, meddő kísérletről. De saját magaddal kapcsolatban sose használtad volna ezt a szót. Most a gyomorszájadba hatol. Pedig nem is vagy az a minden kis tipegő cipellőtől elérzékenyülő fajta. De lassan kifutsz az időből. Már most koros vagy első gyerekhez. És még hol a többi?
Előbb megrémülsz. Majd megsértődsz, lázadsz, perlekedsz. A legváratlanabb pillanatokban elsírod magad. Az önsajnálatból aztán búskomorságba süppedsz. De az orvosok még biztatnak.
Nosza, akkor rajta. Kiokosodsz. Sok mindent tudsz már a follikulumról, az anovulációs ciklusokról és egyéb titokzatosságokról. Reggel még ki se nyitod a szemed, már szádban a lázmérő, és te, akinek rendesen negyedórába is beletelik, míg magadhoz térsz, most a hajnali derengésben már írogatod ébredési hőmérsékleted. Megjegyzed kacifántos nevét olyan hormonoknak, melyekről azt se tudtad, hogy léteznek, nemhogy benned! S most mégis kétnaponta csapolják meg a vénádat miattuk. Aztán megtanulsz magadnak injekciót adni, hogy ne kelljen naponta kétszer sorban állnod a rendelőben. A házaséleted is megújul: most nem szabad, most tanácsos, most kell. Utána percekig gyertyában állsz, hogy irányítsd a sejtek útját. Férjednek megtiltod, hogy forró vízben fürödjék, szűk farmert hordjon és egész nap autóban üljön, amivel egyébként a kenyereteket keresi. Te magad alkalmazol minden aktuális csodaszert: perui zsázsát, tengeri algát. Már az orrodon jön ki, de sebaj, lenyomod a napi huszonöt deka tehéntúrót, mert a fehérje jót tesz a sejtosztódásnak.
Mindeközben fogadod a jótanácsokat. Melyek közt a legtudósabb így hangzik: ne akard annyira. De minél jobban akarod nem akarni, annál görcsösebben kívánod. Mintha lehetne nem gondolni a fehér elefántra, ami akkora, hogy betölti teljes látótered. Hisz könnyű annak nem gondolni rá, akinek már van, vagy eszébe se jut, hogy legyen. És ha néha megfeledkeznél is róla, biztosan érkezik egy-egy kérdés mikor kitől: a jószándékú friss ismerőstől vagy épp a saját szüleidtől: – Na és a gyerek? – A válasz hangulatfüggő: – Nincs. Még nincs. Dolgozunk rajta. Nincs, és nem is lehet. Na és nálatok? – Akkor jön a további érdeklődés, a bocsánatkérések, sajnálkozások vagy újabb jótanácsok. Esetleg kedélyes ugratások: – Megmutassuk, hogy kell? – És te illedelmesen heherészel.
Időnként megkérdezed magadtól: tulajdonképpen miért is akarod? Mert mindenki másnak van? Mert így lettél kitalálva, és ketyeg a biológiai órád? Mert így család a család? Vagy mert követni szeretnéd a szaporodjatok –és - sokasodjatok parancsát? És nem tudod a választ."
1. cn.
Megjött a 25. napra. Váratlanul ért? Az, hogy megjött különösképpen nem... Az, hogy ilyen hamar a 32-33 napos ciklusaim mellett, inkább. (Ez magyarázatot adhat a negatív ovutesztekre is, mert azt később kezdtem el használni.) Elvileg a ciklus első napjának azt vettem, (mert ugyebár azt kell) amikor rendes színe volt a mensimnek, nem barnáztam. Ha viszont a barnázás első napját venném 1. cn.-nak is, akkor kijön a 33 nap. Na, de mindegy is...
2013. szeptember 1., vasárnap
Barnázás tegnap-tegnapelőtt abbamaradt, meg sem jött még. Lehetett ez tüszőéréstől? Mondjuk annyit nem esett a hőm... Vagy cisztafakadás?? Ma reggel esett az eddigi átlaghoz képest 0, 2C-ot, igaz később mértem a szokásosnál, de elképzelhető, h. megjön.
Telefonáltam egyébként a Mensmentisbe még csütörtökön, de még mindig nem tudják Szakács dr. októberi rendelési időpontjait. Jövő héten új próba!
Telefonáltam egyébként a Mensmentisbe még csütörtökön, de még mindig nem tudják Szakács dr. októberi rendelési időpontjait. Jövő héten új próba!
2013. augusztus 30., péntek
Hormonok
Tuti felborultak a stimuláció hatására és még mindig káosz van. Barnázás tegnap óta megvan, ami nekem normális ciklusban utro használata nélkül, ha van is 1/2 - max. 1 napig tart mensi előtt. Ez ugyebár alacsony progeszteronszint miatt fordulhat elő. Eddig ezzel sem volt gond... Jó sokat kell várnom a vérvételig még, úh. csak találgatok.
A hőm tegnap esett 0, 1C-ot, ma visszament ugyanennyit.
A hőm tegnap esett 0, 1C-ot, ma visszament ugyanennyit.
2013. augusztus 28., szerda
Megjön??
Mintha kezdene... Ha a barnázást nem számolom, akkor a 20.cn. vagyok. Barnázással együtt a 28.
2013. augusztus 26., hétfő
Lombikba zárt világ
Piros szalaggal átszőtt doboz. Még senki nem tud róla. Csak néhány nap múlva bonthatja ki valaki. De addig féltve őrzöm. Egy szekrény legmélyén. Várni kell, hogy megtudjuk, mi rejtőzik benne. Közeleg egy nagy nap. A sokadik a mi életünkben. Az első gyerekünk első születésnapja. Izgalmas! És most már milyen távolinak tűnik, ahonnan elindultunk. De sosem felejtem, honnan érkeztünk.
Tudom, manapság nem divat a kendőzetlen őszinteség, ám most mégis egy olyan történetet szeretnék megosztani veletek, amit ugyan nem neveznék féltve őrzött titkunknak, mégis egy olyan szelete az életünknek, ami eddig csak a miénk volt. Az is marad. De úgy érzem: mégsem tartom meg csak magunknak, hiszen manapság oly sokakat érint, megérint. Talán egyre többeket. Legyen hát ez a történet segítség, mankó, kapaszkodó, aprócska öröm vagy megható pillanat ez nektek is. Legyen ez egy piros szalaggal átszőtt ajándékdoboz.
A lányunk már évekkel a valós érkezése előtt a mindennapjaink részévé vált. Gondolatban hosszú idők óta velünk van. Már az előtt létezett, hogy hozzáláttunk volna. Hol sírtunk miatta, érte, hol pedig nevettünk. Mert voltak pillanatok, amikor már csak a mosoly segített. Hetti nem egy szerelmes összebújás eredménye. Nem a konyhapulton készült egy kis vadóckodás közepette, és nem is egy hajnalig tartó, túlfűtött éjszaka után fogant. A mi lányunk kórházi környezetben, egy orvosokkal, nővérekkel és reménykedő párokkal teli épületben vált valóra úgy, hogy a szüleinek még csak nem is kellett egy helyen és egy időben lenniük. Köszönöm a Kaáli Intézetnek, hogy igazi szülő lehetek! És köszönöm a férjemnek, hogy anya vagyok!
Kezdenék inkább mindent elölről, de amolyan in medias res alapon: amikor egymásba szerettünk, sosem volt lényegi kérdés a védekezés. Mindketten úgy gondoltuk: jöjjön, akinek jönnie kell. Vártunk. De nem jött. Évekig nem. Amikor pedig végérvényesen a házasság mellett döntöttünk és gyanússá vált, hogy a kisujjunkat sem kell mozdítanunk a fogamzásgátlásért, mindketten orvoshoz fordultunk. „Úgy sem lesz semmi baj!” – hittük szilárdan. Szinte biztosak voltunk abban, hogy egészséges felnőttekként egy egészséges életet hozhatunk erre a világra. És szinte ezzel a mondattal egy időben először a férjemnél derült ki: spermaszám-problémák miatt semmi nem cseperedne a bennem elültetett magvaiból. Férfiként nagyon nehezen élte meg, s értettem a kétségbeesést. Letaglózott. Sokan sok mindent összetévesztenek: a libidónak, a férfiasságnak ehhez semmi köze, és gyógyszerekkel, életmód-váltással sokszorozódhatnak, élénkülhetnek a lustácska spermiumok. Ettől függetlenül szomorúak voltunk a ténytől, mert már nagyon szerettünk volna babát. Az élet mégis türelemre intett bennünket. Megint vártunk.
A teljes összeomlás csak egy fájdalmas méhtükrözés után következett, ahol kegyetlenül megállapították: nem elég várnunk a természetre. Teljes petevezeték záródás miatt kizárólag kórházi körülmények között foganhat meg bennem egy új élet. Mi másra képes ilyenkor egy nő? Napokig bőgtem, amiért képtelen vagyok természetes úton teherbe esni. De mindkettőnknek nehéz volt megemészteni, hogy nekünk nem adják könnyen azt, amit másnak kérnie sem kell. Egymást támogatva, néha a másikba marva elindultunk egy hosszú, kudarcokkal kikövezett, ám a végén mégis csodával végződő úton…
Úgy házasodtunk össze, hogy közben tudtuk, semmi garancia arra, hogy a közös életünkön kívül vérszerinti, közös gyeremekeink is születhetnek. A kapcsolatunk ettől csak szorosabbá szövődött, de sokszor mégis nehéznek bizonyult ez a szerelem. Egymásba kapaszkodva tettünk meg mindent azért, hogy megkezdődhessen a mesterséges megtermékenyítés. Olyan elszánt voltam akkor, mint még soha, hiszen mindig is az anyaságot tartottam az élet értelmének. Bátran vágtunk bele. Kétszer is műteni kellett, de derekasan tűrtem a fizikai fájdalmakat, mert tudtam: ezek mind szükségesek ahhoz, hogy gyerekünk születhessen. A közös gyógyszereinkre havonta csaknem egy minimálbér árát is elköltöttük, amit azért tartok galád dolognak, mert –ezek szerint- akinek nincs elég pénze, annak gyereke sem lehet. Sosem számoltuk össze, hogy „mennyibe került” a lányunk, de annyit azért érzékeltünk, hogy „nem volt olcsó mulatság”.
Sorban következtek a heti kezelések, hormon injekciók, sorozatos vizsgálatok és mintavételek. Egyszerre volt szomorú és mulatságos, hogy minden hónapban egyszer, reggel 7-kor ültünk többedmagunkkal egy váróban, ahol aztán minden férfi kezébe nyomtak egy kis tégelyt. Az én férjem akkora rutint szerzett, hogy a legtöbbször ő végzett elsőként, én pedig pajkosan büszkélkedtem. Azon nevetgéltünk, vajon melyik férfinek milyen gyereke lesz, milyen édesapák válnak belőlük, ha egyáltalán aznap optimális mintával tudnak szolgálni a biológusoknak. És vajon belőlünk milyen szülőt farag majd egy baba. Ha egyáltalán farag valaha…
A mintaadás után néhány óra elteltével pedig ugyancsak kabaréba illő jelenetben találtam magam: három-négy másik nővel együtt, egy fehér lepedőbe csavarva, ruhátlanul reméltük, hogy hamarosan megtermékenyít bennünket valaki. A sokadik ilyen találkozáskor jóformán mindegy is volt, hogy ki. Ekkor már úgy éreztem magam, mint egy tenyészkanca. Ha fehérköpenyt láttam, a Pavlovi-reflex alapján felhúztam a szoknyám, vagy letoltam a gatyám és széttettem a lábaim. Abban az időben az orvosok többször láttak meztelenül, mint a saját férjem (persze csak deréktól lefelé). De persze az otthoni próbálkozás sem maradhatott el, hátha… Ovuláció idején, ha kellett, ha nem, magamra édesgettem a férjem, vagy épp ő keltett föl legmélyebb álmomból, és uccu neki. Együttléteinket ebben az időszakban inkább nevezném párzásnak, mint szerelmeskedésnek. Hisz a fő cél az utódnemzés volt. A néhány perces aktus után általában fél órán keresztül tartott a férjem gyertyaállásban, hogy biztosan bent maradjon a lényeg, majd hajnalig egymásba fonódva beszélgettünk arról, ki érkezik majd közénk, hogy fogják hívni és egyáltalán melyik nap fogom végre megszülni.
Minden mesterséges megtermékenyítés után taxival rohantam haza (mert ilyenkor nem jó a buszon zötykölődni) és két napig mást sem csináltam, csak az ágyban fetrengve, feltett lábakkal Bartók rádiót hallgattam, mert valahol azt olvastam, hogy a klasszikus zene segíti a beágyazódást. Óramű pontossággal adagoltam a gyógyszereinket, olyan ételeket főztem, amik mesébe illően egészségesek. Mindent úgy csináltam, ahogy a nagy-gyerekváró könyvben meg van írva. Komolyan vettem a dolgot, és gondosan ügyeltem arra, hogy rajtunk aztán ne múljon semmi. Épp ezért őrjöngtem, ha a férjem kevesebb párolt brokkolit és zellert evett a kelleténél, vagy több fröccsöt ivott meg a barátaival, mint ahogyan az engedélyezett lett volna. Nehéz időszak volt.
Ha ne adj’ isten terhes nő vagy babakocsit tologató anyuka jött velem szemben az utcán, képes voltam órákon keresztül duzzogni egy sarokban. Minden negatív terhességi teszt után napokig ki voltam borulva, hol hisztérikusan bömböltem, hol pedig magamba roskadva ültem szótlanul. Aztán igyekeztem minél előbb megnyugodni és a következő termékeny napomra összpontosítani. Nálunk –a családról és a külföldi utakról készült fotók helyett- a menzesz –és ovulációs naptáram lógott kint a falon. Rémes, de mégis hasznos ékei voltak akkor ezek az otthonunknak. Bevallom, mindig és mindenkire féltékeny voltam, akinek vagy a hasában, vagy azon kívül gyereke cseperedett. Egyrészt a hormonok tettek ennyire rapszodikussá, másrészt a kilátástalanság, harmadrészt pedig az, hogy alapjában véve is egy impulzív személyiség vagyok. A férjemnek sem könnyítettem meg a dolgát. Irgalmatlan türelmet igényeltem, s ő rendületlenül ott állt mellett, vígasztalt, csitított, bíztatott, szeretett. Pedig neki ugyanúgy nem lehetett gyereke, mint nekem. Még nehezebb időszak volt.
Minden egyes kórházi látogatás után a világ végét éreztem: rengeteg olyan nővel beszélgettem, akiknek nyolc-tíz éve nem adatott meg az anyaság. Féltem, rettegtem, hogy ez velem is megeshet, ezért úgy döntöttünk leendő gyermekeim apjával, hogy elindítjuk az örökbe fogadási kérelmet. Gyereket szerettünk volna. Saját gyereket. Vagy úgy, hogy bennem fejlődik és én szülöm meg, vagy úgy, hogy más hozza világra, de mi neveljük föl. Életet adni – nincs csodálatosabb dolog ennél, de ahhoz sem fogható semmi, amikor megszereted, belőled származónak érzed azt, akit más eltaszított. Szülővé akartunk válni, gyerekeket akartunk nevelni. Igen, sokszor egy gyermektelen pár nem szeretne, hanem akarna. Ezen nem lehet változtatni. Gyakran mondogatták nekem orvosok, családtagok, barátok, hogy „nyugi, ne stresszelj!”, amitől én persze csak még idegesebb lettem. Tudja valaki, hogyan kell nem stresszelni? Hát én nem.
Három kudarccal végződő beültetés és több tucat petesejt után azt éreztem, nem bírom tovább. Elfáradtam. Belefáradtam. A negyedik alkalommal csak egy petesejtem érlelődött, amire már csak legyinteni tudtam. Miért lenne fogadóképes az az egy, ha előtte egy egész csoport volt erre képtelen? Az összeroppanások után mindig kaptam egy lendületet, aminek hála pozitívan és újult erővel ébredhettem reggelenként. Viszont egy bizonyos idő elteltével, belefásul az ember. Főleg a nők. Sosem adtam fel, hogy egyszer anya leszek, az akarásom sem csökkent, csak épp valami történt, ami hangosan is kimondatta velem: „az lesz, ami lesz, ha nem lesz, akkor máshogy lesz”. Mindig is hősiesen, nőiesen küzdöttem és bízva bíztam.
2011. november 21-én egy virágos blúz és egy hozzáillő zöld kardigán volt rajtam. Megjegyeztem. A férjem le is fényképezett a mintaadás utáni, szokásos kávézónkban. Ezek után ő elment dolgozni, én pedig vissza az intézetbe, hogy hátha aznap sikerül az, amire már olyan régóta vártunk. Hátha az az egy jól megtermett petesejtem magába fogad egy szép és egészséges spermiumot. Vagy kettőt. Esetleg hármat. Azon az ősz végi napon téli hideg volt. Lassan vetkőztem le, komótosan pakoltam be a ruháimat a 4-es szekrénybe. Ezt is megjegyeztem. Aztán magamra csavartam egy fertőtlenítő szagú lepedőt, összefogtam a hajam és belebújtam egy piros szobapapucsba. Századjára is kiolvastam az összes, dögunalmas bébimagazint, amíg vártam, hogy sorra kerüljek. Mint előtte mindig.
A jeles esemény után, aznap nem pihentem, a hormonokat sem szedtem be. Nem volt kedvem már ezzel az egésszel foglalkozni. Nyakunkon volt a karácsony és a gyógyszereimre szánt pénzt jól esett hóemberes mécsesekre és „Boldog karácsonyt!” feliratú ajtódíszre költeni. Vártam az ünnepet. Jólesően vártam. Csak csekélységeket szoktunk ajándékozni egymásnak a férjemmel, de abban az évben egy igazán maradandó dolgot szántam neki. Titkon abban reménykedtem, hátha ez egy pozitív terhességi teszt lesz, azzal a két gyönyörű kék csíkkal, amit már annyira szerettem volna valóban is látni. Azzal viccelődtünk: több okból is jó lenne, ha most sikerülne, mert akkor nem kéne pénzt költeni a családtagok ajándékára. Mindenki kapna egy borítékban lapuló ultrahangfelvételt a titokzatos kis rokonról, akinek a jöttéért velünk együtt szorítottak. Piros szalaggal átszőtt, karácsonyi dobozba zárt világ. Az én kívánságlistámon egy „millió dolláros bébi” szerepelt. Kértem, őt követeltem akkor az Angyalkától. A fa alá kívántam őt, a méhem kellős közepébe, a fejem tetejére. Piros, sárga, zöld vagy kék szalaggal átkötve. Dobozban vagy egy lyukas szatyorban. Mindegy, csak érkezzen.
Nyolc nappal a negyedik próbálkozás után elmentünk a barátainkkal a karácsonyi díszben pompázó Vörösmarty térre. Szégyen, nem szégyen, de csaknem egy liter forralt bort bevedeltem, sőt még cigiztem is, mert épp ahhoz volt kedvem. Biztos voltam benne, hogy nem agyonpárolt zöldségeken és drága vitaminokon fog múlni a boldogságunk. Ha onnan, föntről eldöntötték, kezdhet csomagolni az új élet, akkor ő készülődni is fog. De amíg ez nem történik meg, addig hiába étkezek egészségesen, alszom minimum napi hét órát, fölöslegesen talajgyakorlatozom az együttlétek után. Csak belegabalyodok, begubózok ebbe az egészbe. Hogy nekünk miért nem jött csettintésre, hogy miért kellett ennyit várnunk rá, azt még ma sem tudnám megmagyarázni. Megvolt mindenünk a fogadására. Minden. Mégis várnunk kellett. Nekem úgy tűnt, túlságosan sokat.
Pár nap elteltével furán kezdett fájni a hasam, feszültek a melleim és másfél órán keresztül sírtam, amiért szerintem Bingó már jobban szereti a férjem, mint engem – gondoltam, az oly nagyon gyűlölt menzeszem előjelei, vagy a hormonok összevisszasága. Mi más lehetne? Ilyenkor már semmire nem mer gyanakodni egy nő. Ki gondol ilyenkor egy valós terhességre? Bizony az én fejemben is megfordult, de ezúttal hangosan senkinek nem mertem mondani. Hányszor hívtam fel azért anyát, hogy a legapróbb, általam vélt terhességi tünetekről számoljak be neki, és hányszor írtam be a google-ba, hogy „a terhesség első jelei”! Akkor már ehhez sem volt energiám. De ott legbelül, a szívem alatt, az éltető méhem környékén azt éreztem: sikerült. Szépnek láttam magam a tükörben, a kelleténél többször pityeredtem el és a melltartó viselése is idegesített. Előtte sosem éreztem ilyeneket. A terhességi tesztekből elegem volt, ezért megfogadtam, hogy csak egy héttel később csinálom meg, mint kellene. Télapó napjára terveztem, de végül aznap sem mertem. Húztam, halasztottam. Olyan jó volt reménykedni! Végül kitűztünk egy napot a férjemmel, amikor együtt, közösen megcsináljuk a tesztet. December 8.-a, péntek lett a határidő. Szép volt az élet, mégis mindenen elbőgtem magam.
Az egekbe szökő progeszteronnak köszönhetően kissé sérülékeny voltam abban az időszakban, ezért a teszt előtti estén úgy összevesztem a férjemmel, mint még soha. Egy koncerten voltunk, amit nem is élveztem, fáradt voltam, fáztam és haza is akartam menni. Erre az én férjem jól érezte magát és egy rakás, számomra idegen nővel nevetgélt, amíg engem egy félrészeg ismeretlen a szerelmi bánatával untatott. A válást fontolgattam, amíg vártuk a taxit, amibe úgy kellett beimádkozni, mert hisztérikusan egyedül akartam hazasétálni. Otthon azon keseregtem miközben egy bőröndbe dobáltam a ruháim, hogy mégis hogyan fogom egyedül felnevelni a gyermekünket, milyen élete lesz apa nélkül, aki már a terhességem alatt lelépett egy szakadt szőkével. Másfél órán keresztül, szinte egy szuszra teremtettem le a férjem kicsinyes, meg nem történt apróságokért. Piros szalaggal átszőtt, hatalmas és súlyos dobozban vágtam hozzá minden dühöm, szomorúságom és bizonytalanságom. Szerencsétlen férjem pedig állt a nappali közepén, és csak állt ott továbbra is értetlenül. Akkor még nem tudhattuk, hogy ez a legédesebb, legéletrevalóbb jele annak, hogy növekszik bennem valaki. Másnap reggel aztán hipp-hopp megbocsájtottam a semmit és elvonultam pisilni. Izgultam. Úgy éreztem, minden rajtam múlik. A férjem egy bögre kávéval, én egy pohár vizelettel a kezemben ültem a konyhában, s együtt vártunk egy olyan valamire, amit titkon éreztem, sejtettem, őriztem.
Az első teszt kicsit megkésve, de pozitív lett. A másodikon már azonnal megjelent a mindent jelentő két kis kék csík. „Szerinted ez az?”, „Most terhes vagyok?” – kérdezgettük egymástól teljesen zavartan. Ezerszer is megnéztük, hogy jól látjuk-e, de annyira ordított az a két vonal, hogy azt nehéz lett volna összetéveszteni. Teherbe estem! Semmi kétség nem fért hozzá. Viszont nem örültünk. Nem mertünk. Nem kapott az ölébe a férjem önfeledt kacagással és pördült meg velem háromszor a konyha közepén, mint ahogy azt annyiszor megálmodtam. Nem volt örömujjongás. Csak ültünk egymás mellett és szótlanul nyugtáztuk, hogy megtörtént. Nehéz ilyenkor hinni a szemnek.
Elindultunk a Kaáli Intézetbe, ahol vért vettek, s ahonnan néhány óra múlva ezzel a mondattal hívott fel az orvosom: „Gratulálok Rella, sikerült! Kismama lett.”
Közeleg egy nagy nap. A sokadik a mi életünkben. Az első gyerekünk első születésnapja. Izgalmas! És most már milyen távolinak tűnik az, ahonnan elindultunk. De sosem felejtem, honnan érkeztünk. Mi, a lányunk fogantatásának napjáról is megemlékezünk. Könnyű dolgunk van, hiszen percre pontosan tudjuk, mikor indult el ezen a világon, megadva nekünk ezzel azt a csodát, amire annyit vártunk. Nem volt gyertyafényes vacsora, bormámoros összesimulás, vagy villámgyors hancúrkodás a fürdőszobában. Nem volt meglepetés sem. A piros szalaggal átszőtt doboz már réges régen ott lapult valamelyik szekrényünk legmélyén. Tudtunk róla, kerestük is, csak nem találtuk.
Lehet-e bármit is jobban szeretni egy olyan sejtecskénél, aki kettőnkből olvadt eggyé? Egy közös embriónál, egy életre vágyakozó magzatnál? Lehet. Azt az ismeretlen ismerős kis emberi lényt, aki kilenc hónap együttélősdi után egyszercsak testet ölt…
Innen: http://lehorell.cafeblog.hu/2013/08/01/lombikba-zart-vilag/
Tudom, manapság nem divat a kendőzetlen őszinteség, ám most mégis egy olyan történetet szeretnék megosztani veletek, amit ugyan nem neveznék féltve őrzött titkunknak, mégis egy olyan szelete az életünknek, ami eddig csak a miénk volt. Az is marad. De úgy érzem: mégsem tartom meg csak magunknak, hiszen manapság oly sokakat érint, megérint. Talán egyre többeket. Legyen hát ez a történet segítség, mankó, kapaszkodó, aprócska öröm vagy megható pillanat ez nektek is. Legyen ez egy piros szalaggal átszőtt ajándékdoboz.
A lányunk már évekkel a valós érkezése előtt a mindennapjaink részévé vált. Gondolatban hosszú idők óta velünk van. Már az előtt létezett, hogy hozzáláttunk volna. Hol sírtunk miatta, érte, hol pedig nevettünk. Mert voltak pillanatok, amikor már csak a mosoly segített. Hetti nem egy szerelmes összebújás eredménye. Nem a konyhapulton készült egy kis vadóckodás közepette, és nem is egy hajnalig tartó, túlfűtött éjszaka után fogant. A mi lányunk kórházi környezetben, egy orvosokkal, nővérekkel és reménykedő párokkal teli épületben vált valóra úgy, hogy a szüleinek még csak nem is kellett egy helyen és egy időben lenniük. Köszönöm a Kaáli Intézetnek, hogy igazi szülő lehetek! És köszönöm a férjemnek, hogy anya vagyok!
Kezdenék inkább mindent elölről, de amolyan in medias res alapon: amikor egymásba szerettünk, sosem volt lényegi kérdés a védekezés. Mindketten úgy gondoltuk: jöjjön, akinek jönnie kell. Vártunk. De nem jött. Évekig nem. Amikor pedig végérvényesen a házasság mellett döntöttünk és gyanússá vált, hogy a kisujjunkat sem kell mozdítanunk a fogamzásgátlásért, mindketten orvoshoz fordultunk. „Úgy sem lesz semmi baj!” – hittük szilárdan. Szinte biztosak voltunk abban, hogy egészséges felnőttekként egy egészséges életet hozhatunk erre a világra. És szinte ezzel a mondattal egy időben először a férjemnél derült ki: spermaszám-problémák miatt semmi nem cseperedne a bennem elültetett magvaiból. Férfiként nagyon nehezen élte meg, s értettem a kétségbeesést. Letaglózott. Sokan sok mindent összetévesztenek: a libidónak, a férfiasságnak ehhez semmi köze, és gyógyszerekkel, életmód-váltással sokszorozódhatnak, élénkülhetnek a lustácska spermiumok. Ettől függetlenül szomorúak voltunk a ténytől, mert már nagyon szerettünk volna babát. Az élet mégis türelemre intett bennünket. Megint vártunk.
A teljes összeomlás csak egy fájdalmas méhtükrözés után következett, ahol kegyetlenül megállapították: nem elég várnunk a természetre. Teljes petevezeték záródás miatt kizárólag kórházi körülmények között foganhat meg bennem egy új élet. Mi másra képes ilyenkor egy nő? Napokig bőgtem, amiért képtelen vagyok természetes úton teherbe esni. De mindkettőnknek nehéz volt megemészteni, hogy nekünk nem adják könnyen azt, amit másnak kérnie sem kell. Egymást támogatva, néha a másikba marva elindultunk egy hosszú, kudarcokkal kikövezett, ám a végén mégis csodával végződő úton…
Úgy házasodtunk össze, hogy közben tudtuk, semmi garancia arra, hogy a közös életünkön kívül vérszerinti, közös gyeremekeink is születhetnek. A kapcsolatunk ettől csak szorosabbá szövődött, de sokszor mégis nehéznek bizonyult ez a szerelem. Egymásba kapaszkodva tettünk meg mindent azért, hogy megkezdődhessen a mesterséges megtermékenyítés. Olyan elszánt voltam akkor, mint még soha, hiszen mindig is az anyaságot tartottam az élet értelmének. Bátran vágtunk bele. Kétszer is műteni kellett, de derekasan tűrtem a fizikai fájdalmakat, mert tudtam: ezek mind szükségesek ahhoz, hogy gyerekünk születhessen. A közös gyógyszereinkre havonta csaknem egy minimálbér árát is elköltöttük, amit azért tartok galád dolognak, mert –ezek szerint- akinek nincs elég pénze, annak gyereke sem lehet. Sosem számoltuk össze, hogy „mennyibe került” a lányunk, de annyit azért érzékeltünk, hogy „nem volt olcsó mulatság”.
Sorban következtek a heti kezelések, hormon injekciók, sorozatos vizsgálatok és mintavételek. Egyszerre volt szomorú és mulatságos, hogy minden hónapban egyszer, reggel 7-kor ültünk többedmagunkkal egy váróban, ahol aztán minden férfi kezébe nyomtak egy kis tégelyt. Az én férjem akkora rutint szerzett, hogy a legtöbbször ő végzett elsőként, én pedig pajkosan büszkélkedtem. Azon nevetgéltünk, vajon melyik férfinek milyen gyereke lesz, milyen édesapák válnak belőlük, ha egyáltalán aznap optimális mintával tudnak szolgálni a biológusoknak. És vajon belőlünk milyen szülőt farag majd egy baba. Ha egyáltalán farag valaha…
A mintaadás után néhány óra elteltével pedig ugyancsak kabaréba illő jelenetben találtam magam: három-négy másik nővel együtt, egy fehér lepedőbe csavarva, ruhátlanul reméltük, hogy hamarosan megtermékenyít bennünket valaki. A sokadik ilyen találkozáskor jóformán mindegy is volt, hogy ki. Ekkor már úgy éreztem magam, mint egy tenyészkanca. Ha fehérköpenyt láttam, a Pavlovi-reflex alapján felhúztam a szoknyám, vagy letoltam a gatyám és széttettem a lábaim. Abban az időben az orvosok többször láttak meztelenül, mint a saját férjem (persze csak deréktól lefelé). De persze az otthoni próbálkozás sem maradhatott el, hátha… Ovuláció idején, ha kellett, ha nem, magamra édesgettem a férjem, vagy épp ő keltett föl legmélyebb álmomból, és uccu neki. Együttléteinket ebben az időszakban inkább nevezném párzásnak, mint szerelmeskedésnek. Hisz a fő cél az utódnemzés volt. A néhány perces aktus után általában fél órán keresztül tartott a férjem gyertyaállásban, hogy biztosan bent maradjon a lényeg, majd hajnalig egymásba fonódva beszélgettünk arról, ki érkezik majd közénk, hogy fogják hívni és egyáltalán melyik nap fogom végre megszülni.
Minden mesterséges megtermékenyítés után taxival rohantam haza (mert ilyenkor nem jó a buszon zötykölődni) és két napig mást sem csináltam, csak az ágyban fetrengve, feltett lábakkal Bartók rádiót hallgattam, mert valahol azt olvastam, hogy a klasszikus zene segíti a beágyazódást. Óramű pontossággal adagoltam a gyógyszereinket, olyan ételeket főztem, amik mesébe illően egészségesek. Mindent úgy csináltam, ahogy a nagy-gyerekváró könyvben meg van írva. Komolyan vettem a dolgot, és gondosan ügyeltem arra, hogy rajtunk aztán ne múljon semmi. Épp ezért őrjöngtem, ha a férjem kevesebb párolt brokkolit és zellert evett a kelleténél, vagy több fröccsöt ivott meg a barátaival, mint ahogyan az engedélyezett lett volna. Nehéz időszak volt.
Ha ne adj’ isten terhes nő vagy babakocsit tologató anyuka jött velem szemben az utcán, képes voltam órákon keresztül duzzogni egy sarokban. Minden negatív terhességi teszt után napokig ki voltam borulva, hol hisztérikusan bömböltem, hol pedig magamba roskadva ültem szótlanul. Aztán igyekeztem minél előbb megnyugodni és a következő termékeny napomra összpontosítani. Nálunk –a családról és a külföldi utakról készült fotók helyett- a menzesz –és ovulációs naptáram lógott kint a falon. Rémes, de mégis hasznos ékei voltak akkor ezek az otthonunknak. Bevallom, mindig és mindenkire féltékeny voltam, akinek vagy a hasában, vagy azon kívül gyereke cseperedett. Egyrészt a hormonok tettek ennyire rapszodikussá, másrészt a kilátástalanság, harmadrészt pedig az, hogy alapjában véve is egy impulzív személyiség vagyok. A férjemnek sem könnyítettem meg a dolgát. Irgalmatlan türelmet igényeltem, s ő rendületlenül ott állt mellett, vígasztalt, csitított, bíztatott, szeretett. Pedig neki ugyanúgy nem lehetett gyereke, mint nekem. Még nehezebb időszak volt.
Minden egyes kórházi látogatás után a világ végét éreztem: rengeteg olyan nővel beszélgettem, akiknek nyolc-tíz éve nem adatott meg az anyaság. Féltem, rettegtem, hogy ez velem is megeshet, ezért úgy döntöttünk leendő gyermekeim apjával, hogy elindítjuk az örökbe fogadási kérelmet. Gyereket szerettünk volna. Saját gyereket. Vagy úgy, hogy bennem fejlődik és én szülöm meg, vagy úgy, hogy más hozza világra, de mi neveljük föl. Életet adni – nincs csodálatosabb dolog ennél, de ahhoz sem fogható semmi, amikor megszereted, belőled származónak érzed azt, akit más eltaszított. Szülővé akartunk válni, gyerekeket akartunk nevelni. Igen, sokszor egy gyermektelen pár nem szeretne, hanem akarna. Ezen nem lehet változtatni. Gyakran mondogatták nekem orvosok, családtagok, barátok, hogy „nyugi, ne stresszelj!”, amitől én persze csak még idegesebb lettem. Tudja valaki, hogyan kell nem stresszelni? Hát én nem.
Három kudarccal végződő beültetés és több tucat petesejt után azt éreztem, nem bírom tovább. Elfáradtam. Belefáradtam. A negyedik alkalommal csak egy petesejtem érlelődött, amire már csak legyinteni tudtam. Miért lenne fogadóképes az az egy, ha előtte egy egész csoport volt erre képtelen? Az összeroppanások után mindig kaptam egy lendületet, aminek hála pozitívan és újult erővel ébredhettem reggelenként. Viszont egy bizonyos idő elteltével, belefásul az ember. Főleg a nők. Sosem adtam fel, hogy egyszer anya leszek, az akarásom sem csökkent, csak épp valami történt, ami hangosan is kimondatta velem: „az lesz, ami lesz, ha nem lesz, akkor máshogy lesz”. Mindig is hősiesen, nőiesen küzdöttem és bízva bíztam.
2011. november 21-én egy virágos blúz és egy hozzáillő zöld kardigán volt rajtam. Megjegyeztem. A férjem le is fényképezett a mintaadás utáni, szokásos kávézónkban. Ezek után ő elment dolgozni, én pedig vissza az intézetbe, hogy hátha aznap sikerül az, amire már olyan régóta vártunk. Hátha az az egy jól megtermett petesejtem magába fogad egy szép és egészséges spermiumot. Vagy kettőt. Esetleg hármat. Azon az ősz végi napon téli hideg volt. Lassan vetkőztem le, komótosan pakoltam be a ruháimat a 4-es szekrénybe. Ezt is megjegyeztem. Aztán magamra csavartam egy fertőtlenítő szagú lepedőt, összefogtam a hajam és belebújtam egy piros szobapapucsba. Századjára is kiolvastam az összes, dögunalmas bébimagazint, amíg vártam, hogy sorra kerüljek. Mint előtte mindig.
A jeles esemény után, aznap nem pihentem, a hormonokat sem szedtem be. Nem volt kedvem már ezzel az egésszel foglalkozni. Nyakunkon volt a karácsony és a gyógyszereimre szánt pénzt jól esett hóemberes mécsesekre és „Boldog karácsonyt!” feliratú ajtódíszre költeni. Vártam az ünnepet. Jólesően vártam. Csak csekélységeket szoktunk ajándékozni egymásnak a férjemmel, de abban az évben egy igazán maradandó dolgot szántam neki. Titkon abban reménykedtem, hátha ez egy pozitív terhességi teszt lesz, azzal a két gyönyörű kék csíkkal, amit már annyira szerettem volna valóban is látni. Azzal viccelődtünk: több okból is jó lenne, ha most sikerülne, mert akkor nem kéne pénzt költeni a családtagok ajándékára. Mindenki kapna egy borítékban lapuló ultrahangfelvételt a titokzatos kis rokonról, akinek a jöttéért velünk együtt szorítottak. Piros szalaggal átszőtt, karácsonyi dobozba zárt világ. Az én kívánságlistámon egy „millió dolláros bébi” szerepelt. Kértem, őt követeltem akkor az Angyalkától. A fa alá kívántam őt, a méhem kellős közepébe, a fejem tetejére. Piros, sárga, zöld vagy kék szalaggal átkötve. Dobozban vagy egy lyukas szatyorban. Mindegy, csak érkezzen.
Nyolc nappal a negyedik próbálkozás után elmentünk a barátainkkal a karácsonyi díszben pompázó Vörösmarty térre. Szégyen, nem szégyen, de csaknem egy liter forralt bort bevedeltem, sőt még cigiztem is, mert épp ahhoz volt kedvem. Biztos voltam benne, hogy nem agyonpárolt zöldségeken és drága vitaminokon fog múlni a boldogságunk. Ha onnan, föntről eldöntötték, kezdhet csomagolni az új élet, akkor ő készülődni is fog. De amíg ez nem történik meg, addig hiába étkezek egészségesen, alszom minimum napi hét órát, fölöslegesen talajgyakorlatozom az együttlétek után. Csak belegabalyodok, begubózok ebbe az egészbe. Hogy nekünk miért nem jött csettintésre, hogy miért kellett ennyit várnunk rá, azt még ma sem tudnám megmagyarázni. Megvolt mindenünk a fogadására. Minden. Mégis várnunk kellett. Nekem úgy tűnt, túlságosan sokat.
Pár nap elteltével furán kezdett fájni a hasam, feszültek a melleim és másfél órán keresztül sírtam, amiért szerintem Bingó már jobban szereti a férjem, mint engem – gondoltam, az oly nagyon gyűlölt menzeszem előjelei, vagy a hormonok összevisszasága. Mi más lehetne? Ilyenkor már semmire nem mer gyanakodni egy nő. Ki gondol ilyenkor egy valós terhességre? Bizony az én fejemben is megfordult, de ezúttal hangosan senkinek nem mertem mondani. Hányszor hívtam fel azért anyát, hogy a legapróbb, általam vélt terhességi tünetekről számoljak be neki, és hányszor írtam be a google-ba, hogy „a terhesség első jelei”! Akkor már ehhez sem volt energiám. De ott legbelül, a szívem alatt, az éltető méhem környékén azt éreztem: sikerült. Szépnek láttam magam a tükörben, a kelleténél többször pityeredtem el és a melltartó viselése is idegesített. Előtte sosem éreztem ilyeneket. A terhességi tesztekből elegem volt, ezért megfogadtam, hogy csak egy héttel később csinálom meg, mint kellene. Télapó napjára terveztem, de végül aznap sem mertem. Húztam, halasztottam. Olyan jó volt reménykedni! Végül kitűztünk egy napot a férjemmel, amikor együtt, közösen megcsináljuk a tesztet. December 8.-a, péntek lett a határidő. Szép volt az élet, mégis mindenen elbőgtem magam.
Az egekbe szökő progeszteronnak köszönhetően kissé sérülékeny voltam abban az időszakban, ezért a teszt előtti estén úgy összevesztem a férjemmel, mint még soha. Egy koncerten voltunk, amit nem is élveztem, fáradt voltam, fáztam és haza is akartam menni. Erre az én férjem jól érezte magát és egy rakás, számomra idegen nővel nevetgélt, amíg engem egy félrészeg ismeretlen a szerelmi bánatával untatott. A válást fontolgattam, amíg vártuk a taxit, amibe úgy kellett beimádkozni, mert hisztérikusan egyedül akartam hazasétálni. Otthon azon keseregtem miközben egy bőröndbe dobáltam a ruháim, hogy mégis hogyan fogom egyedül felnevelni a gyermekünket, milyen élete lesz apa nélkül, aki már a terhességem alatt lelépett egy szakadt szőkével. Másfél órán keresztül, szinte egy szuszra teremtettem le a férjem kicsinyes, meg nem történt apróságokért. Piros szalaggal átszőtt, hatalmas és súlyos dobozban vágtam hozzá minden dühöm, szomorúságom és bizonytalanságom. Szerencsétlen férjem pedig állt a nappali közepén, és csak állt ott továbbra is értetlenül. Akkor még nem tudhattuk, hogy ez a legédesebb, legéletrevalóbb jele annak, hogy növekszik bennem valaki. Másnap reggel aztán hipp-hopp megbocsájtottam a semmit és elvonultam pisilni. Izgultam. Úgy éreztem, minden rajtam múlik. A férjem egy bögre kávéval, én egy pohár vizelettel a kezemben ültem a konyhában, s együtt vártunk egy olyan valamire, amit titkon éreztem, sejtettem, őriztem.
Az első teszt kicsit megkésve, de pozitív lett. A másodikon már azonnal megjelent a mindent jelentő két kis kék csík. „Szerinted ez az?”, „Most terhes vagyok?” – kérdezgettük egymástól teljesen zavartan. Ezerszer is megnéztük, hogy jól látjuk-e, de annyira ordított az a két vonal, hogy azt nehéz lett volna összetéveszteni. Teherbe estem! Semmi kétség nem fért hozzá. Viszont nem örültünk. Nem mertünk. Nem kapott az ölébe a férjem önfeledt kacagással és pördült meg velem háromszor a konyha közepén, mint ahogy azt annyiszor megálmodtam. Nem volt örömujjongás. Csak ültünk egymás mellett és szótlanul nyugtáztuk, hogy megtörtént. Nehéz ilyenkor hinni a szemnek.
Elindultunk a Kaáli Intézetbe, ahol vért vettek, s ahonnan néhány óra múlva ezzel a mondattal hívott fel az orvosom: „Gratulálok Rella, sikerült! Kismama lett.”
Közeleg egy nagy nap. A sokadik a mi életünkben. Az első gyerekünk első születésnapja. Izgalmas! És most már milyen távolinak tűnik az, ahonnan elindultunk. De sosem felejtem, honnan érkeztünk. Mi, a lányunk fogantatásának napjáról is megemlékezünk. Könnyű dolgunk van, hiszen percre pontosan tudjuk, mikor indult el ezen a világon, megadva nekünk ezzel azt a csodát, amire annyit vártunk. Nem volt gyertyafényes vacsora, bormámoros összesimulás, vagy villámgyors hancúrkodás a fürdőszobában. Nem volt meglepetés sem. A piros szalaggal átszőtt doboz már réges régen ott lapult valamelyik szekrényünk legmélyén. Tudtunk róla, kerestük is, csak nem találtuk.
Lehet-e bármit is jobban szeretni egy olyan sejtecskénél, aki kettőnkből olvadt eggyé? Egy közös embriónál, egy életre vágyakozó magzatnál? Lehet. Azt az ismeretlen ismerős kis emberi lényt, aki kilenc hónap együttélősdi után egyszercsak testet ölt…
Innen: http://lehorell.cafeblog.hu/2013/08/01/lombikba-zart-vilag/
17. cn.
...és még mindig nega az ovuteszt. Fogalmam sincs mi lehet most! talán már meg is volt az ovuláció, mert a ciklus elejéhez képest 0, 3-0, 4-0, 5C-al több a hőm?! Érdekes módon progipótlás nélkül most magasabb, mint a transzfer utáni 3x3 utro mellett. Hogy is van ez? Ezt azért megemlítem majd a dokinak.
Ha decemberben összejött volna az első inszemünk, akkor most már 37 hetes kismama lehetnék... :(
Ha decemberben összejött volna az első inszemünk, akkor most már 37 hetes kismama lehetnék... :(
2013. augusztus 14., szerda
MM időpontkérés
Gondoltam megpróbálkozom októberre időpontot kérni, mert személyes konzin több, mint 1 éve voltam. Szerencsém is volt, mert már lehetett. Okt. végére kértem, addigra talán meg lesz a 21. napi vv-em is, vagy nem, de a 3. napi tuti, azt kiértékelheti Tűű doki, meg hátha ad még 1-2 jó tanácsot. Régen ott vetettem le a labort is, de ezt már az utolsó alkalmakkor sikerült elintézni Pécsen tb. alapon. Megkérdezte az asszisztensnő, hogy esetleg szeretnék-e azt is?! Mondom női hormonokat nem szeretnék most nézetni, de ha van valami javaslata, ami esetleg náluk elvégeztethető és oka lehet a sikertelenségnek, akkor élek vele. Mondja, hogy van egy nagyon jó meddőségi szakemberük, Szakácsi dr., esetleg gondolkozzak el egy konzultáción, hátha tud újdonságot mondani, vagy javasolni valamit. A gondolkodás nem tartott sokáig, felhívtam a F.-t. Neki sem volt ellenére, pedig azért felhívtam a figyelmét az esetleges újabb mintavétel eshetőségére, ugyanis rohadtul piszkál a dolog, hogy Pécsen nem javasolnak neki semmit. Hátha majd itt...
Na, telefon vissza MM-be, másik asszisztensnő vette fel a telefont, elmondtam a szitut, adott is időpontot szeptember közepére. Gondoltam, aznap akkor a F. is adhatna mintát és kiértékelhetnék, de nem kivitelezhető, mert a biológus aznap nincs. Akkor hirtelen nem mérlegeltem. Időpontot elfogad, telefon lerak.
Újratervezés: visszacsörgök, mondom, hogy Tűű dr-hoz októberre szól az időpont. Nem kerteltem, megmondtam, hogy nem szeretnék ezért kétszer felmenni Pestre. Nem lehetne-e, hogy mivel Szakács doki szerda-csütörtök-péntek rendel, így október 21-e előtti pénteken menjek hozzá, hétfőn Tűű dokihoz (ő meg h-k-sz-cs rendel) és akkor a 2 nap közül valamelyiken megcsináltatni a spermiogramot. Hát nem biztos, hogy meglehet, mert a biológus és a meddőségis doki úgy adja meg, hogy mely napokon lesznek, mert máshol is rendelnek... A biológus aug.23. után lesz, talán akkor megadja az időpontokat. Mondjuk félő, hogy az októberieket még nem fogja. Szeptemberben pedig még nem tudok menni vv-re, mert az még csak a 2. ciklus lesz a lombik után.
Van mit sakkozni... ÁÁÁHHHH!
Na, telefon vissza MM-be, másik asszisztensnő vette fel a telefont, elmondtam a szitut, adott is időpontot szeptember közepére. Gondoltam, aznap akkor a F. is adhatna mintát és kiértékelhetnék, de nem kivitelezhető, mert a biológus aznap nincs. Akkor hirtelen nem mérlegeltem. Időpontot elfogad, telefon lerak.
Újratervezés: visszacsörgök, mondom, hogy Tűű dr-hoz októberre szól az időpont. Nem kerteltem, megmondtam, hogy nem szeretnék ezért kétszer felmenni Pestre. Nem lehetne-e, hogy mivel Szakács doki szerda-csütörtök-péntek rendel, így október 21-e előtti pénteken menjek hozzá, hétfőn Tűű dokihoz (ő meg h-k-sz-cs rendel) és akkor a 2 nap közül valamelyiken megcsináltatni a spermiogramot. Hát nem biztos, hogy meglehet, mert a biológus és a meddőségis doki úgy adja meg, hogy mely napokon lesznek, mert máshol is rendelnek... A biológus aug.23. után lesz, talán akkor megadja az időpontokat. Mondjuk félő, hogy az októberieket még nem fogja. Szeptemberben pedig még nem tudok menni vv-re, mert az még csak a 2. ciklus lesz a lombik után.
Van mit sakkozni... ÁÁÁHHHH!
2013. augusztus 13., kedd
Már vége is.
Igazi mensi 2, 5 nap volt. Péntek-szombat-meg még talán vasárnap délelőtt. A sok barnázás miatt rövidülhetett le ennyire? Passz...
2013. augusztus 9., péntek
Megjött
Több, mint 1 hét kisebb-nagyobb barnázás, az utro abbahagyása után 4 nappal végre megjött rendesen!
2013. augusztus 7., szerda
Jobban...
Tegnap idő hiányában nem jutottam géphez. Viszont már jobban voltam. Nem kapott el a bőgés pusztán a sikertelenség gondolatára, tudtam róla beszélni sírás nélkül. Gondolom, mindig könnyebb lesz!
Eddig sem irigyeltem soha azoktól a pici babát, akiknek küzdeni kell értük éveket (már akkor különös empátiát éreztem, amikor mi még messze jártunk a próbálkozásoktól), de ezek után még jobban drukkolok nekik (meg magamnak is). Sikertelen lombik után felállni, újrakezdeni, bízni, reménykedni... Hááááát! :( Nem könnyű!
Eddig sem irigyeltem soha azoktól a pici babát, akiknek küzdeni kell értük éveket (már akkor különös empátiát éreztem, amikor mi még messze jártunk a próbálkozásoktól), de ezek után még jobban drukkolok nekik (meg magamnak is). Sikertelen lombik után felállni, újrakezdeni, bízni, reménykedni... Hááááát! :( Nem könnyű!
2013. augusztus 6., kedd
Fájdalom
Most már alanyként átérzem a sikertelen lombik érzelmi töltetét. Nem gondoltam volna, hogy így tud fájni... Össze nem hasonlítható a spontán ciklusos nemvárttal, sőt még a sikertelen inszeminációkkal sem. Ez annál sokkal kegyetlenebb! Megbirkózni azzal a tudattal, hogy a "Sejtecskéink", akik belőlem, meg az általam legjobban szeretett férfiéból lettek egyek, nem akartak minket... Miért??? Miért kell nekünk ennyit harcolni azért, amit más kérés nélkül is megkap??
Fáj. Rohadtul fáj... Még ma. Holnap is fog. Holnapután sem felejtem el, de minden nappal egy kicsit könnyebb lesz talán.
Rohadtul gyenge vagyok! Sokkal erősebbnek gondoltam magam! Hiába tudtam, éreztem, hogy nem sikerült, a lelkem mélyén bíztam benne... Teljesen kiborultam és összetörtem. Bőgök megállás nélkül. Felemészt az önsajnálat. Talán most nem is akarok erős lenni...
Fáj. Rohadtul fáj... Még ma. Holnap is fog. Holnapután sem felejtem el, de minden nappal egy kicsit könnyebb lesz talán.
Rohadtul gyenge vagyok! Sokkal erősebbnek gondoltam magam! Hiába tudtam, éreztem, hogy nem sikerült, a lelkem mélyén bíztam benne... Teljesen kiborultam és összetörtem. Bőgök megállás nélkül. Felemészt az önsajnálat. Talán most nem is akarok erős lenni...
Véget ért...
...a bizonytalan időszak és az a remény is, hogy sikerül az első lombikunk! :(
Kiábrándultság, fásultság, reményvesztettség, kilátástalanság, bizonytalanság, elkeseredettség, düh, harag, üresség, fájdalom.
2013. augusztus 5., hétfő
11 ntu.
Erős voltam, nem teszteltem! Vagyis inkább a félelmem volt erősebb nálam!
A 7. napi negatív teszt teljesen kiborított, azóta inkább felhagytam a teszteléssel! Gondolkodtam rajta azért ma, vagy a holnap reggel tesztelek, mert ugyebár holnap lesz a vv. és az eredményt nem tudom meg azonnal, csak a délutáni órákban. Akkor viszont a melóhelyemen leszek már és bár fel vagyok készülve a rossz hírre, nem tudom milyen reakciókat vált ki belőlem a közlés. Igaz, hogy minden munkatársnőm tudja, izgul és drukkol, de akkor sem előttük szeretném az érzelmeimet kinyilvánítani! Most úgy érzem tudom kontrollálni magam, de nem biztos, hogy így is fog maradni!
Barnázás nagyon minimálisra csökkent! Nem vagyok biztos benne és nem is tudok neki örülni, mert nálam ez nem biztos, hogy jelent bármit is. Inszeminációkkor 1/3-ad ennyi utrot használtam, de akkor nem volt semmiféle barnázás, addig meg sem jött, amíg használtam, csak utána pár napra rá, miután abbahagytam.
Mindegy, annak örülök, hogy ez a 16 nap bizonytalan időszak valamilyen véget ér!
A 7. napi negatív teszt teljesen kiborított, azóta inkább felhagytam a teszteléssel! Gondolkodtam rajta azért ma, vagy a holnap reggel tesztelek, mert ugyebár holnap lesz a vv. és az eredményt nem tudom meg azonnal, csak a délutáni órákban. Akkor viszont a melóhelyemen leszek már és bár fel vagyok készülve a rossz hírre, nem tudom milyen reakciókat vált ki belőlem a közlés. Igaz, hogy minden munkatársnőm tudja, izgul és drukkol, de akkor sem előttük szeretném az érzelmeimet kinyilvánítani! Most úgy érzem tudom kontrollálni magam, de nem biztos, hogy így is fog maradni!
Barnázás nagyon minimálisra csökkent! Nem vagyok biztos benne és nem is tudok neki örülni, mert nálam ez nem biztos, hogy jelent bármit is. Inszeminációkkor 1/3-ad ennyi utrot használtam, de akkor nem volt semmiféle barnázás, addig meg sem jött, amíg használtam, csak utána pár napra rá, miután abbahagytam.
Mindegy, annak örülök, hogy ez a 16 nap bizonytalan időszak valamilyen véget ér!
2013. augusztus 4., vasárnap
2013. augusztus 2., péntek
9 ntu
... a hcg szint már elég magas, ahhoz, hogy a vizeletből megállapítható legyen a terhesség.
A nemvárt napja... Barnázás továbbra is maradt! Félek, hogy 1-2-3 órán belül megjön! Gyorsan-gyorsan elmegyek ledolgozni a 6 órámat - még jó, hogy ma rövidített napunk lesz - és, ha addig nem jön meg, akkor visszamegyek pihi üzemmódba!
A nemvárt napja... Barnázás továbbra is maradt! Félek, hogy 1-2-3 órán belül megjön! Gyorsan-gyorsan elmegyek ledolgozni a 6 órámat - még jó, hogy ma rövidített napunk lesz - és, ha addig nem jön meg, akkor visszamegyek pihi üzemmódba!
2013. augusztus 1., csütörtök
8 ntu
...hcg termelődés folytatódik
Kibírtam!! Nem teszteltem! Ma már megyek dolgozni, kevesebb időm lesz agyalni! Ráadásul ma elég hosszú napom lesz, mert meló után körmös, aztán meg angol! Tünetem nem volt semmi tegnap. A "mindjárt megjön" érzés, ami tegnapelőtt utolért párszor, meg néha-néha hasfeszülés (ami olyan volt, mintha a jobb petefészkemben éreztem volna) nem jelentkezett... :(
A tegnapi nega teszt egyébként jól kiborított, zokogtam! Ez is oka, hogy nem teszteltem ma, meg holnap sem tervezem. Így legalább megvédem magam az esetleges negatív hatásoktól, annak ellenére, hogy tényleg sikertelenséget érzek, de legalább, amíg nincs újabb negatív teszt, reménykedhetek! :)
Kibírtam!! Nem teszteltem! Ma már megyek dolgozni, kevesebb időm lesz agyalni! Ráadásul ma elég hosszú napom lesz, mert meló után körmös, aztán meg angol! Tünetem nem volt semmi tegnap. A "mindjárt megjön" érzés, ami tegnapelőtt utolért párszor, meg néha-néha hasfeszülés (ami olyan volt, mintha a jobb petefészkemben éreztem volna) nem jelentkezett... :(
A tegnapi nega teszt egyébként jól kiborított, zokogtam! Ez is oka, hogy nem teszteltem ma, meg holnap sem tervezem. Így legalább megvédem magam az esetleges negatív hatásoktól, annak ellenére, hogy tényleg sikertelenséget érzek, de legalább, amíg nincs újabb negatív teszt, reménykedhetek! :)
2013. július 31., szerda
7 ntu
... még több hcg termelődik az embrió fejlődésével
Jó esetben. Rosszabban meg semmi... Az én mai tesztem (10-es erősségű), igaz, hogy nem első, hanem 3. pisiből (azt gondoltam kibírom, hogy nem tesztelek - most meg így jártam :( ) - csont negatív.
Már az gyanús volt, hogy reggel amikor felébredtem a hőm ismét 36, 6 volt. Egyszerűen nem értem, hogy lehet ennyire kevés??? Most 2 dologra tudok gondolni:
1. teljesen felborította a stimu a hormonjaimat és kevés az utro. Mondjuk inszeminációkkor (igaz, akkor azért kevesebb hormont is kellett bevinni és nem állították le a hormontermelést) nem jelentett problémát és akkor csak 3*1 utron éltem. Gondoltam felhívom a bajai kórházat, hogy beutaló nélkül térítés ellenében végeznek-e vv-t, mert akkor megnézettem volna. Természetesen nem... A közelben pedig más nincs!
2. merül a digitális hőmérőben az elem és nem a valós értéket mutatja. (nem tudom ilyen létezik-e??) Bár még nem jelzett vissza, de mióta megvettem, kb. 4 éve még egyszer sem lett benne cserélve és az elmúlt 8 hónapban (1, 5 hónap kivételével) minden nap mértem.
Jó esetben. Rosszabban meg semmi... Az én mai tesztem (10-es erősségű), igaz, hogy nem első, hanem 3. pisiből (azt gondoltam kibírom, hogy nem tesztelek - most meg így jártam :( ) - csont negatív.
Már az gyanús volt, hogy reggel amikor felébredtem a hőm ismét 36, 6 volt. Egyszerűen nem értem, hogy lehet ennyire kevés??? Most 2 dologra tudok gondolni:
1. teljesen felborította a stimu a hormonjaimat és kevés az utro. Mondjuk inszeminációkkor (igaz, akkor azért kevesebb hormont is kellett bevinni és nem állították le a hormontermelést) nem jelentett problémát és akkor csak 3*1 utron éltem. Gondoltam felhívom a bajai kórházat, hogy beutaló nélkül térítés ellenében végeznek-e vv-t, mert akkor megnézettem volna. Természetesen nem... A közelben pedig más nincs!
2. merül a digitális hőmérőben az elem és nem a valós értéket mutatja. (nem tudom ilyen létezik-e??) Bár még nem jelzett vissza, de mióta megvettem, kb. 4 éve még egyszer sem lett benne cserélve és az elmúlt 8 hónapban (1, 5 hónap kivételével) minden nap mértem.
2013. július 30., kedd
6 ntu...
... a placenta sejtek megkezdik a hcg kiválasztást a véráramba.
Remélem az az oka, hogy még alacsony a hcg, mert a jósteszt még mindig teljesen 1 csíkos, semmi jele, hogy albérlőim lennének...
Lehet, hogy jobban jártam volna a 10-es hcg teszttel, mint a 25-ös erősségű lh-val? Bár, ha mozgolódás lenne bent, akkor sztem vékony, halovány csíkocskának ezen is kellett volna lennie!
Remélem az az oka, hogy még alacsony a hcg, mert a jósteszt még mindig teljesen 1 csíkos, semmi jele, hogy albérlőim lennének...
Lehet, hogy jobban jártam volna a 10-es hcg teszttel, mint a 25-ös erősségű lh-val? Bár, ha mozgolódás lenne bent, akkor sztem vékony, halovány csíkocskának ezen is kellett volna lennie!
2013. július 29., hétfő
5 ntu...
...befejeződik a beágyazódási szakasz külön sejtjei vannak a placentának és az embriónak.
Jóslótesztem negatív, csak 1 csak volt látható. 2 nap múlva megismétlem. Tünetem semmi.
Jóslótesztem negatív, csak 1 csak volt látható. 2 nap múlva megismétlem. Tünetem semmi.
2013. július 28., vasárnap
4 ntu...
. . . a beágyazódás folytatódik, a blaszto egyre mélyebbre ássa magát
Progipótlót 8 napja használom - 3x3 bogyót, ennek ellenére ma reggelre a hőm 36, 6 lett, de a tegnap esti sem volt több. Szóval valószínű, h. a pár nappal ezelőtti magas hő a hűvös szoba ellenére a meleg miatt volt. Spontán ciklusban a luteális fázisban azért jóval több szokott lenni! Tudom, hogy nem sokat ér a hőmérés az utro mellett, de azért arra számítottam, hogy legalább 37C körül lesz... Áhhhhh! :S
Progipótlót 8 napja használom - 3x3 bogyót, ennek ellenére ma reggelre a hőm 36, 6 lett, de a tegnap esti sem volt több. Szóval valószínű, h. a pár nappal ezelőtti magas hő a hűvös szoba ellenére a meleg miatt volt. Spontán ciklusban a luteális fázisban azért jóval több szokott lenni! Tudom, hogy nem sokat ér a hőmérés az utro mellett, de azért arra számítottam, hogy legalább 37C körül lesz... Áhhhhh! :S
3 ntu ...
... a beágyazódás megkezdődik a blaszto elkezdi beásni magát!
Nem éreztem egész nap időnként egy kis alhasfeszülésen kívül, de hiszem, hogy így van!
2013. július 27., szombat
2 ntu...
. . . a blasztocita hozzá cuppan a nyálkahártyához. Remélem az én Drágáim is ilyen tevékenységgel töltötték a mai napjukat! Érezni semmit nem éreztem egész nap! :( Az egyetlen biztató jel, hogy a hőm egész nap 37C felett volt. Többször megmértem, volt 37, 5C is. Most 37, 1C. Jó, tudom meleg van - bár a szobában egész elviselhető az idő - és a progipótló is megnyomja a hőt, de legalább ebbe hadd kapaszkodjak...
Èjjel ålmomban felgyulladt a munkahelyem. A Krùdy-féle Álmoskönyv szerint: égö ház, ha nem a tiéd: jó! Egy másik könyv szerint: kiadás.
Èn a Krùdynak hiszek!!
Èjjel ålmomban felgyulladt a munkahelyem. A Krùdy-féle Álmoskönyv szerint: égö ház, ha nem a tiéd: jó! Egy másik könyv szerint: kiadás.
Èn a Krùdynak hiszek!!
2013. július 26., péntek
1 ntu.
Ezen a napon szabadul ki a blasztocita a burkából. Mi már ugye tegnap láthattuk, ahogy az egyikük megindult. A másiknak az embriológus annyit segített, hogy picit megvékonyította a burkot, hogy könnyebben kitaláljon.
Egész nap punnyadás van. Egyik oldalamról fordulok a másikra, óránként felkelek és kimegyek egy kicsit. Nehéz eldönteni mikor-mivel teszek jót vagy rosszat! Akinek a sikeres lombiknál a szigorú pihenés vált be az arra esküszik, aki csak pihengetett és kismama lett, az azt vallja.
Egész nap punnyadás van. Egyik oldalamról fordulok a másikra, óránként felkelek és kimegyek egy kicsit. Nehéz eldönteni mikor-mivel teszek jót vagy rosszat! Akinek a sikeres lombiknál a szigorú pihenés vált be az arra esküszik, aki csak pihengetett és kismama lett, az azt vallja.
2013. július 25., csütörtök
ET
Volt idő, amikor azt sem tudtam, hogy mit jelent ez a 2 betű. Mára már alanya lettem... Bánja a fene, a lényeg, hogy most van egy kis reményünk, illetve 2 reménységünk.
2 baba van a pocakomban!!! :) Az embriológus szerint gyönyörűek, tankönyvi leírás szerint fejlődtek. ICSI-vel lettek megtermékenyítve. Sajnos csak ők maradtak, a többi 8 nem hozta be a lemaradást. :( Megnézhettük őket a kinagyított képen, az egyikük már bújt ki a burokból. Felemelő érzés volt látni!! Beülti után is megmutatta a doki őket UH-n! 3 óra fekvés után elindulhattunk haza. A hasüregben látott az orvos folyadékot, ezért napi 3 lityi folyadékot meg kell igyak + sok fehérjét, mert ha megmarad a terheség, akkor gond lehet. (Már előre bekészültem, sőt már ittam a stimu alatt is fehérjeturmixot.) 2 hét múlva lehet menni HCG-t nézetni.
2 baba van a pocakomban!!! :) Az embriológus szerint gyönyörűek, tankönyvi leírás szerint fejlődtek. ICSI-vel lettek megtermékenyítve. Sajnos csak ők maradtak, a többi 8 nem hozta be a lemaradást. :( Megnézhettük őket a kinagyított képen, az egyikük már bújt ki a burokból. Felemelő érzés volt látni!! Beülti után is megmutatta a doki őket UH-n! 3 óra fekvés után elindulhattunk haza. A hasüregben látott az orvos folyadékot, ezért napi 3 lityi folyadékot meg kell igyak + sok fehérjét, mert ha megmarad a terheség, akkor gond lehet. (Már előre bekészültem, sőt már ittam a stimu alatt is fehérjeturmixot.) 2 hét múlva lehet menni HCG-t nézetni.
2013. július 24., szerda
Holnap ET
Holnap reggel 1/2 7-kor indulunk Pécsre. Bízom benne, hogy az a 2 Babuci legalább élni szeretne és az enyém lehet!
2013. július 23., kedd
Kellett ez nekem???
Hogy milyen hülye tud lenni az ember??!!! Addig-addig, amíg nem bírtam magammal és a barátommal, a Google-lel rákerestettem az embrió transzferre, meg hogy tényleg bízhatok-e a Babák életképességében. Erre azt találtam, hogy kevés megtermékenyült sejt esetén nem várják ki az 5 napot, hanem 3 naposan visszaadják őket. Természetesen jól felcsesztem magam, hogy akkor ezt nekem miért nem mondták??? Próbáltam érdeklődni lombikos fórumokon, de érdemleges választ nem kaptam. Azzal biztattak, hogy a biológus tudja a dolgát és bízzak benne! Próbálok!
2013. július 22., hétfő
2!!! :)
Nem sok, de valami!!! :) Most madarat lehetne velem fogatni!
Azt mondta a biológus, hogy 2 fejlődik nagyon szépen - ma cserélt tápoldatot - lehet, hogy még több is beindul. Én már ennek is nagyon örülök!!
Kérdeztem, hogy esetleg a fejlődésben megállhatnak-e, de azt mondta, hogy nem!
Szerdán 1/2 9 - 9 körül várnak!
Köszönöm Istenem!!
Azt mondta a biológus, hogy 2 fejlődik nagyon szépen - ma cserélt tápoldatot - lehet, hogy még több is beindul. Én már ennek is nagyon örülök!!
Kérdeztem, hogy esetleg a fejlődésben megállhatnak-e, de azt mondta, hogy nem!
Szerdán 1/2 9 - 9 körül várnak!
Köszönöm Istenem!!
bejegyzés
Ahogy számoltam a nemvártam napja aug.2. Messze van, de mégis oly közel...
Holnap ilyenkorra már tudni fogjuk az irányszámot, hogy mennyi sejtecske indult osztódásnak. Persze, még szerdáig változhat, ám mégis lesz valami támpont.
F.-et (ő fiú babára vágyik) kérdeztem, hogy azért adott le lányokat is, vagy csak fiúkat? Azt mondta csak fiúkat! :)
Hasfájdalom, váladékozás múlóban, csak néha-néha jön elő 1-1 enyhe görcs.
Nem tudom, az utro miatt van-e, de én olyan jót aludtam tegnap + ma délután is! Ilyen már nagyon régen fordult elő. Nem a fél délutánt alszom át, csak kb. 1-1, 5 órát, de nagyon jól esik. Este is lefekszek olyan 10 körül és kihúzom reggel 3/4 8-ig, ami nálam nagy szám.
Holnap ilyenkorra már tudni fogjuk az irányszámot, hogy mennyi sejtecske indult osztódásnak. Persze, még szerdáig változhat, ám mégis lesz valami támpont.
F.-et (ő fiú babára vágyik) kérdeztem, hogy azért adott le lányokat is, vagy csak fiúkat? Azt mondta csak fiúkat! :)
Hasfájdalom, váladékozás múlóban, csak néha-néha jön elő 1-1 enyhe görcs.
Nem tudom, az utro miatt van-e, de én olyan jót aludtam tegnap + ma délután is! Ilyen már nagyon régen fordult elő. Nem a fél délutánt alszom át, csak kb. 1-1, 5 órát, de nagyon jól esik. Este is lefekszek olyan 10 körül és kihúzom reggel 3/4 8-ig, ami nálam nagy szám.
2013. július 20., szombat
10!!!
Ennyi sejtecském lett... Ennek örülök! :)
Reggel 7 előtt egy picivel már odaértünk. Ott volt még egy pár, ketten vártunk leszívásra. Megmutatta az asszisztensnő a kórtermet, amit elfoglalhattunk, fürdőt, ahol átöltözhettünk. Aláírtuk a beleegyező nyilatkozatokat. 8-kor velem kezdtek. Nagyon normálisak voltak, mint mindig. A dokit nem láttam, mert addigra bekábultam. Vénásan adták az altatót, miután lekötözték a lábaimat. Jó anyag volt, mert kb. 8 másodperc múlva már se kép, se hang. Miután végeztek és áttettek egyik ágyról a másikra, én nagyon erősködtem, hogy nehéz vagyok, feltudok kelni - legalábbis F. ezt hallotta a kórteremben. Aztán rám szóltak, hogy feküdjek vissza! :) Remélem sok más badarságot nem hordtam össze-vissza.
3/4 11 körül felkeltem wc-re, ihattam-ehettem. Már nagyon szomjas voltam, hisz több, mint 12 órája nem ittam egy kortyot sem. Utána eljöhettünk.
Összességében ilyesmit vártam...
Teljesen jól éreztem magam, így elmentünk shoppingolni. Aztán a végén éreztem, hogy lassítani kell. Nem azt mondom, hogy nagyon fáj, de érzem, hogy meg lettem bolygatva. Így jár az, aki nem bír nyugton maradni! :)
A beültetés időpontját megmondták előre: jövő hét szerda, tehát 5 naposan adják vissza. Hétfőn 11-kor kell csörögnöm, hogy hány termékenyült meg és indult osztódásnak. Remélem lesz legalább 1!
Reggel 7 előtt egy picivel már odaértünk. Ott volt még egy pár, ketten vártunk leszívásra. Megmutatta az asszisztensnő a kórtermet, amit elfoglalhattunk, fürdőt, ahol átöltözhettünk. Aláírtuk a beleegyező nyilatkozatokat. 8-kor velem kezdtek. Nagyon normálisak voltak, mint mindig. A dokit nem láttam, mert addigra bekábultam. Vénásan adták az altatót, miután lekötözték a lábaimat. Jó anyag volt, mert kb. 8 másodperc múlva már se kép, se hang. Miután végeztek és áttettek egyik ágyról a másikra, én nagyon erősködtem, hogy nehéz vagyok, feltudok kelni - legalábbis F. ezt hallotta a kórteremben. Aztán rám szóltak, hogy feküdjek vissza! :) Remélem sok más badarságot nem hordtam össze-vissza.
3/4 11 körül felkeltem wc-re, ihattam-ehettem. Már nagyon szomjas voltam, hisz több, mint 12 órája nem ittam egy kortyot sem. Utána eljöhettünk.
Összességében ilyesmit vártam...
Teljesen jól éreztem magam, így elmentünk shoppingolni. Aztán a végén éreztem, hogy lassítani kell. Nem azt mondom, hogy nagyon fáj, de érzem, hogy meg lettem bolygatva. Így jár az, aki nem bír nyugton maradni! :)
A beültetés időpontját megmondták előre: jövő hét szerda, tehát 5 naposan adják vissza. Hétfőn 11-kor kell csörögnöm, hogy hány termékenyült meg és indult osztódásnak. Remélem lesz legalább 1!
2013. július 19., péntek
Érzéseim a holnapi nappal kapcsolatban:
Várakozás, félelem, izgatottság, kíváncsiság, vágyakozás, remény, ábránd.
2013. július 18., csütörtök
13. cn. - az utolsó szuri
Végre-végre az utolsó szurik beadása is elérkezett ma. Délelőtt még kellett 1/2 ampulla Gonapeptyl és most 22:00-kor az Ovitrelle maradt hátra. :) Nem szeretném soha-soha többet!!!
Stimu óta többször begörcsöl éjjel a lábam, ami nem túl kellemes. Magnéziumot szedek, de lehet emelni kell az adagon.
Puffadtságot látok a hasamon, de nem olyan vészes. Szerettem volna méregetni a ciklus elejétől a haskörfogatot, de aztán elmaradt...
1, 5 kg-t híztam is, így majdnem 70kg vagyok. A vitaminok hatására fokozottabb lett az étvágyam is, alig bírom kivárni a következő étkezést.
Ma a háziorvos helyettesével megbeszéltem, hogy péntektől tp.-en leszek a beültetés napjáig. Nagyon optimista vagyok most, remélem nem cseszek rá!
Stimu óta többször begörcsöl éjjel a lábam, ami nem túl kellemes. Magnéziumot szedek, de lehet emelni kell az adagon.
Puffadtságot látok a hasamon, de nem olyan vészes. Szerettem volna méregetni a ciklus elejétől a haskörfogatot, de aztán elmaradt...
1, 5 kg-t híztam is, így majdnem 70kg vagyok. A vitaminok hatására fokozottabb lett az étvágyam is, alig bírom kivárni a következő étkezést.
Ma a háziorvos helyettesével megbeszéltem, hogy péntektől tp.-en leszek a beültetés napjáig. Nagyon optimista vagyok most, remélem nem cseszek rá!
2013. július 16., kedd
11. cn. - UH
Mindkét petefészekben vannak tüszők: az egyikben 1 domináns, a másikban 5-6 18mm-es. Remélem ez nem kevés, esetleg még utolérik a kisebbek őket és abban is bízom, hogy lesz bennük petesejt!
Ma még kellett a Gonal F-ből 75 egységet szúrni, illetve a Gonapeptylből még szerdáig bökni kell. Szerda este 10-kor Ovitrelle, pénteken punkció.
Ma még kellett a Gonal F-ből 75 egységet szúrni, illetve a Gonapeptylből még szerdáig bökni kell. Szerda este 10-kor Ovitrelle, pénteken punkció.
2013. július 15., hétfő
10. cn
Szurik - Remélem az utolsó(k) előttiek! Holnap Uh!Az előző uh alkalmával, amíg a bejelentkezésre vártam, volt előttem egy roma pár. A ffi 50-en túl volt tuti, de a nő is közelebb az 50-hez, mint a 40-hez. Lombikprogram felől érdeklődtek, meg konzultációra szerettek volna időpontot - legalábbis ezt következtettem ki. Bevitte az asszisztensnő az adatokat, azt mondja "Maga csak költséges programban tud részt venni, magának fizetni kell!" Kérdés: "Miért?" Válasz: "Mert elköttette a petevezetékeit!". Aztán miután megtudták, hogy 300 E + a gyógyszerek, elballagtak. Nem tudom mit vártak!?
2013. július 12., péntek
Torokfájás
Este lefekvéskor, 10 óra körül, sőt 1 órára rá, amikor kimentem pisilni még semmi bajom nem volt. Éjjel 1-kor, amikor ismét ki kellett mennem iszonyatos torokfájásra ébredtem! Kétségbeestem, hogy hiába az 1000mg-os C-vitamin, benyeltem valamit és levesz a lábamról, aztán borul minden... Most reggelre sokkal jobb, érzem, de nem olyan nagyon fáj, mint éjszaka.
2013. július 11., csütörtök
6. cn. - 1. UH
Mensi már teljesen elmúlt, nem is szeretném minimum 10 hónapig viszont látni!!
Megjártam ma Pécset! Megvolt az UH + vért is vettek. Minden rendben! :) Vannak már látható tüszők mind2 petefészekben, úh. juppijé! :) Nem is kell mennem 2 nap múlva, hanem majd csak 15-én, hétfőn. Az már a 11. cn. lesz, úh. remélem a 13-14. c.nap megtörténhet a punkció, azaz 1 hét múlva ilyentájt. Adott még a doki 1 450-es Gonal F receptet, ez még kelleni fog.
7:00. Eucreas + Ovant Baba
9:00. 1/2 Prednisolon + C vitamin
11:00. 1/2 ampulla Gonapeptyl + D vitamin
13:00. 150 NE Gonal F + Hipp Natal
15:00. Aspirin Protect
17:00. Bromocriptin + E vitamin (2 naponta)
19:00. Eucreas + Ovant-baba
21:00. 1 Prednisolon + 1 MgB6
Talán így jobb lesz!
Megjártam ma Pécset! Megvolt az UH + vért is vettek. Minden rendben! :) Vannak már látható tüszők mind2 petefészekben, úh. juppijé! :) Nem is kell mennem 2 nap múlva, hanem majd csak 15-én, hétfőn. Az már a 11. cn. lesz, úh. remélem a 13-14. c.nap megtörténhet a punkció, azaz 1 hét múlva ilyentájt. Adott még a doki 1 450-es Gonal F receptet, ez még kelleni fog.
7:00. Eucreas + Ovant Baba
9:00. 1/2 Prednisolon + C vitamin
11:00. 1/2 ampulla Gonapeptyl + D vitamin
13:00. 150 NE Gonal F + Hipp Natal
15:00. Aspirin Protect
17:00. Bromocriptin + E vitamin (2 naponta)
19:00. Eucreas + Ovant-baba
21:00. 1 Prednisolon + 1 MgB6
Talán így jobb lesz!
2013. július 10., szerda
Készülődés
Bízom benne, hogy minden rendben lesz! Mivel cisztaképződésre hajlamos vagyok, jó lenne, ha ez nem állna az utunkba. Éppen ezért, meg a sikeresebb beavatkozás reményében igyekszem még jobban odafigyelni a táplálkozásra. PCOS vagyok, háttérben az IR-rel, így ennek komoly szerepe van a cisztásodásban.
Gyümölcsből eszek annyit, amennyi jól esik, na, jól van, nem kilószámra, de nem méregetem. Hétköznap úgy rendelek ebédet, mivel bőséges adagot adnak így el tudom osztani 2 napra is és biztosan belefér az ebéd az 50g CH-ba. Édességet inkább otthon készítettet próbálok fogyasztani.
Reggeli kávé megmaradt (az sem erős), délit elhagytam. Ha elfogytak a jó kis gusto kapszulák, akkor átállok a koffeinmentesre. Ezen kívül megiszok naponta legalább 1 üveg ásványvizet + 7-8 dl pí- vagy lúgos vizet.
Próbálom visszafogni a netezést, már ami az ágyban való böngészést illeti. (Nem vagyok benne biztos, hogy jót tesz a belső szerveimnek, ha rajtuk melegítem a gépet.) :)
Vissza kell szoktassam magam a korai lefekvésre és netezés helyett olvasással zárni a napot!!!
Gyümölcsből eszek annyit, amennyi jól esik, na, jól van, nem kilószámra, de nem méregetem. Hétköznap úgy rendelek ebédet, mivel bőséges adagot adnak így el tudom osztani 2 napra is és biztosan belefér az ebéd az 50g CH-ba. Édességet inkább otthon készítettet próbálok fogyasztani.
Reggeli kávé megmaradt (az sem erős), délit elhagytam. Ha elfogytak a jó kis gusto kapszulák, akkor átállok a koffeinmentesre. Ezen kívül megiszok naponta legalább 1 üveg ásványvizet + 7-8 dl pí- vagy lúgos vizet.
Próbálom visszafogni a netezést, már ami az ágyban való böngészést illeti. (Nem vagyok benne biztos, hogy jót tesz a belső szerveimnek, ha rajtuk melegítem a gépet.) :)
Vissza kell szoktassam magam a korai lefekvésre és netezés helyett olvasással zárni a napot!!!
2013. július 7., vasárnap
Hezitálás
Hezitáltam ám egy kicsit, hogy most kezdődjön a stimu, vagy majd csak szeptemberben és legyen egy görcsnélküli nyarunk. Aztán, ha belegondoltam, hogy ha esetleg vmi miatt le kell állni, vagy nem lesz pete, vagy nem termékenyülnek meg, vagy túlstimu következik, be vagy akármi és nem érhetünk a végére, akkor 3 hónapot ígyis-úgyis ki kell várni. Így inkább azon voltam, hogy vágjunk bele! F. sem bánta.
Kértem UH-ra időpontot, szerdán lesz az első.
Legyőztem a démonjaim is: inszemekkor a F., vagy 2 munkatársnőm közül az egyik szúrt, amikor kellett. Képtelennek éreztem magamat megbökni. Aztán tegnap megtettem. Nem akarok mindig valakit keríteni, aki ezt megteszi. Itt már nem 2 naponta kell böködni. Végülis megtettem! Nehéz volt a bőrömbe szúrni és nyomni befele... Azt hiszem most már menni fog!!
Kértem UH-ra időpontot, szerdán lesz az első.
Legyőztem a démonjaim is: inszemekkor a F., vagy 2 munkatársnőm közül az egyik szúrt, amikor kellett. Képtelennek éreztem magamat megbökni. Aztán tegnap megtettem. Nem akarok mindig valakit keríteni, aki ezt megteszi. Itt már nem 2 naponta kell böködni. Végülis megtettem! Nehéz volt a bőrömbe szúrni és nyomni befele... Azt hiszem most már menni fog!!
2013. július 6., szombat
Kezdőőőődik!!
Ma reggelre megjött! Elkezdjük a stimut. Próbáltam összeírni, naponta mit-mikor:
7:00 - 1 Eucreas + 1 Ovant-Baba
9:00 - 1/2 Prednisolon
11:00 - 1/2 ampulla Gonapeptyl
13:00 - 1 Zitrocin (3. napig) + 150 E Gonal F (3. naptól)
15:00 - 1 Aspirin Protect
17:00 - 1 Bromocriptin
19:00 - 1 Eucreas + 1 D-vitamin + 1 E vitamin
21:00 - 1 C-vitamin + 1 Ovant-Baba + 1 Prednisolon
Telefonba is beírtam, mert pl. az eddig szedett Bromo kb. csak naponta jutott jó esetben a szervezetembe, mert mindig elfelejtettem. Most viszont szeretnék mindent-mindent jól csinálni!
7:00 - 1 Eucreas + 1 Ovant-Baba
9:00 - 1/2 Prednisolon
11:00 - 1/2 ampulla Gonapeptyl
13:00 - 1 Zitrocin (3. napig) + 150 E Gonal F (3. naptól)
15:00 - 1 Aspirin Protect
17:00 - 1 Bromocriptin
19:00 - 1 Eucreas + 1 D-vitamin + 1 E vitamin
21:00 - 1 C-vitamin + 1 Ovant-Baba + 1 Prednisolon
Telefonba is beírtam, mert pl. az eddig szedett Bromo kb. csak naponta jutott jó esetben a szervezetembe, mert mindig elfelejtettem. Most viszont szeretnék mindent-mindent jól csinálni!
2013. június 25., kedd
Nagyon régen írtam...
Tegnap megrendeltem a lombikos bogyókat, holnap megyek be értük. Huszonvalahányadik ciklusnapon járok, elvileg leghamarabb jövő héten vasárnap jön meg és akkor kezdhetjük a stimut.
2013. június 1., szombat
Megvannak a receptek
Megjártam tegnap Pécset. Nincs akadálya a lombiknak, úh. megkaptam a recepteket is, illetve a leírást. Rövid protokollos eljárás lesz. Kezdenék is, meg nem is a következő ciklusban... Félek ettől az egésztől! Tudom, hogy nem mi vagyunk az elsők és nem is az utolsók, de félek a természet "megerőszakolásától". Biztosan hadakoznunk kell a sorsunk ellen? Jajj, tiszta hülye vagyok...
2013. május 30., csütörtök
Holnap konzi
Tegnap hívtak a meddőségiből, hogy a jövő heti időpontot át kellene tenni másik napra. Szerdára szólt az időpont, először a csütörtökre azt mondtam, hogy jó, aztán visszahívtam őket, hogy mégsem. Nagyon készségesek voltak, mint, ahogy szoktak is és befértem holnapra. Viszont ezt azt jelenti, hogy megint egy végtelen hosszú nap elé nézek.
Ja! Valószínű csak volt már ovum és pé-em, mert tegnap 36, 8C, ma 36, 9C volt a reggeli testhőm.
Ja! Valószínű csak volt már ovum és pé-em, mert tegnap 36, 8C, ma 36, 9C volt a reggeli testhőm.
2013. május 28., kedd
2013.05.27.
Tiszta olyan, mintha nem lett volna pé-em. 22. cn. a hőm 36, 5, a rendszer sem húzta be és én sem gondolom, hogy ő hibázott. Viszont így baromi hosszú ciklusom lesz. Mondjuk ennek is van jó oldala - akár már júniusban kezdhetjük a lombikot?
2013. május 26., vasárnap
Negatív ovuteszt
20.cn. járok. Ovutesztet végeztem a napokban is, de negatív lett. Igaz, volt, hogy közvetlenül tesztelés előtt elmentem pisilni, vagy ittam (nem direkt), vagy szimplán elfelejtettem, hogy teszteltem és 1 óra múlva jutott eszembe - nem is egyszer.
2013. május 22., szerda
Bejegyzés
15. és 16. cn. ovuteszt negatív. Legalábbis azt hiszem, mert tegnapelőtt eláztattam, tegnap pedig kb. 1, 5 óra múlva a teszt elvégzése után jutott eszembe, hogy meg kellene nézni az eredményt. :)
2013. május 17., péntek
Bejegyzés
Rendeltem egy pár ovutesztet. Már az előző ciklusban is gondolkodtam rajta, aztán hanyagoltam. Veszítenivaló nincs, úh. teszünk egy próbát. 11. cn. full negatív volt tegnap, holnap tesztelek ismét. Különösképpen nem lepődtem meg a negán, mert általában 32-33-34 naposak a ciklusaim, de februárban pl. ultra rövid ciklusom volt, bár az tuti, hogy a 2 egymást követő stimus ciklus maradványa miatt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)