Úgy voltam vele, hogy teljes "megtisztulással" szeretnék belekezdeni az újabb "inszembe", ezért előtte végigcsináltam a dr. Steinberg-féle tisztítókúrát. 5 féle biolevet kellett inni, meghatározott sorrendben (búzafűlé, zöldséglé, ananászlé, céklalé, sárgarépalé). Az ízük borzalmas volt, én legalábbis nem rajongok az ilyen fajta itókákért. Napi 5x-re kellett elosztani és mindegyik mellé 1 szelet rozskenyeret enni + legalább 2 lityi víz. Bár súlyváltozásban nem nagyon látszódott meg, nem bántam meg, de talán ismételni nem fogok. Nagyon kemény volt, pedig úgy voltam vele, hogy az az 5 nap nem olyan sok és a cél érdekében mindent megteszek, megtisztulva várom a kisbabánk beköltözését a pocakomba.
Ilyen előzmények után vágtunk bele a harmadikba... Ezt már elég nehezen viseltem. Fájt minden tűszúrás, veszekedtem a F.-el, hogy miért így adja be, eddig semmi baj nem volt, biztos direkt csinálja, próbálja másként, lassabban, gyorsabban... Semmi nem volt jó! Utána rendszerint vagy 1, 5 órán keresztül zokogtam, elegem volt mindenből. Útáltam az egész világot! 1-1 domináns tüszőm lett. A katonák eredménye számra ugyanolyan lett, a motilitás viszont már csak 50% volt. Az asszisztensnő a dolog végeztével a papír átadásakor megjegyezte, ha sikertelen lesz, akkor konzultáljak a dokival, hogyan tovább. Nem maradtam itthon tp.-en, mentem dolgozni. Az eltelt hónapokhoz képest meglepően nyugodt voltam Talán ezt nevezik az esélytelenek nyugalmának!? Nem tesztelgettem agyba-főbe. Figyeltem a testemre, ha eszembe jutott, de nem minden pillanatban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése